segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

feljogosított szerv, megfelelő eljárási rendben, megfelelő döntési formában), feladatát és
hatáskörét megállapították, valamint meghatározták működési területét (azaz illetékességét).
A fentiek közül kizárólag a létesítés igényel kifejtést. Közigazgatási szervek létesítésére két
állami szerv jogosult, az Országgyűlés, valamint a Kormány. A közigazgatás kiterjedtsége és
változékonysága miatt a gyakorlatban az Országgyűlés a legfontosabb közigazgatási szervek
(Kormány, minisztériumok, kormányhivatalok, autonóm államigazgatási szervek és önálló
szabályozó szervek, valamint helyi önkormányzatok) létrehozásában vesz csak részt. A többi
államigazgatási szerv létrehozása, átalakítása, illetve megszüntetése a Kormány
kompetenciájába tartozik (nem meglepő tehát, hogy az erre vonatkozó jogszabályok döntő
többsége Kormányrendelet). A megszüntetés, illetve átalakítás jogi rendje a létrehozás
rendjével megegyező.
A testületi formában működő, választás alapján összeálló szerveknél a létesítés mellett el kell
különíteni a megalakulás mozzanatát. Ez a létrehozás utáni aktus, melynek lényege, hogy
megteremtse a szerv működésének jogalapját (ilyen pl. a helyi önkormányzatok képviselőtestületének
alakuló ülése). Végezetül bár a közjogi jogi személy problematikájával
részletesebben foglalkozunk a segédanyag más részeiben, arra feltétlenül utalunk, hogy
sokkal inkább elméleti, semmint gyakorlati kérdésről van szó. 187 A hatályos magyar jog nem
tesz különbséget polgári és közjogi jogi személyek között.
187 Lásd, mint előző jegyzet 94.
- 100 -