segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
A karrierrendszer előnyei a magas szintű speciális szaktudás a közszolgálatban, továbbá a
kiszámíthatóság és stabilitás. Jellemzője még a folyamatosság és a kollektív emlékezet
megléte, az állami és szolgálati érdekek fokozott védelme, valamint a politikai semlegesség a
közfeladatok ellátásában.
Hátrányai e rendszernek a merevség és rugalmatlanság, az egyéni és a szervezeti teljesítmény
háttérbeszorulása. Jellemző még a költségvetési hatékonyság iránti érdekeltség hiánya és a
motiváció hiánya az egyes köztisztviselő szintjén. A jogszabályban rögzített és a költségvetési
restrikciók által folyamatosan csökkentett illetmény és juttatási rendszer nem tudja tartani a
közszektor versenyképességét a munkaerőpiacon és jellemző ezért a köztisztviselői kar
elöregedése és elnőiesedése.
A nyíltrendszer előnyei a rugalmasság és a feladatorientált munkakörök kialakításának
lehetősége. E rendszerben jobban érvényesül a teljesítmény, minőség és a hatékonyság.
Jellemző a rendszerre az egyéni motiváció és a versenyszellem érvényesülése a munkavégzés
során. A rugalmas rendszer gyors adaptációs lehetőséget nyújt az új feladatokhoz. A
közszolgálati munkaviszony viszonylag egyszerű megszüntetési lehetősége miatt általában azt
szokták állítani e rendszerről, hogy olcsóbb, mint a zárt, karrierrendszer. Ez azonban nem
mindig támasztható alá tényadatokkal.
Hátrányai viszont e rendszernek a kiszámíthatatlanság és a speciális közszolgálati tudás
háttérbeszorulása. A versenyszellem, a teljesítmény és a minőség egyoldalú hajszolása
megelőzheti a közérdekűséget. Tetten érhető továbbá a közszolgálati ethosz és a kollektív
emlékezet hiánya. A nyitott, állásrendszerben fokozottabban van jelen a zsákmányrendszer és
a korrupció érvényesülésének veszélye.
Az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások tovább bonyolították az egyes konkrét
rendszerek kategorizálását és aszerint, hogy milyen megközelítést és módszert választunk,
jutunk más és más eredményre. 10
A változásokat szem előtt tartva mégis azt gondoljuk, hogy használhatók a korábbi
kategóriák, mint viszonyítási pontok. Erre azért is mód van, mert az „Új közmenedzsment”
legradikálisabb megnyilvánulásaként találkozhatunk olyan megoldással is, mely visszatér az
egységes munkajogi szabályozás eredeti kiindulópontjához a korábbi közszolgálat egésze, de
legalább is egy része vonatkozásában. A közjogias típusú szabályozást fel nem adó
rendszerekre pedig szinte napjainkig jellemző a zárt karrierrendszer további eróziója és az
állásrendszerű szabályozás további térnyerése. 11
Az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági világválsága és a természeti katasztrófák hatására
azonban kezdenek az állam és annak cselekvését megvalósító közigazgatás szerepével
kapcsolatos álláspontok is változni, amit az „Új közmenedzsment” liberális állam és
közigazgatás-felfogásának gyakorlati kudarca csak tovább erősít.
10
DEMKE, Christoph – MOILANEN, Timo, Civil Service in the EU of 27. Reform Outcomes and the Future of the
Civil Services. LANG, Peter, Frankfurt am MaIn: 2010.
11
Panorama des administrations publiques. OECD, Paris, 2009.
12