segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

(19 db.), végül a Vízügyi Igazgatóságok, melyek atipikus lehatárolásúak, 12 működik
az országban.
A 2010 végi 2011 eleji integrációval a Kormány a területi szinten érdemi jelenlétét kívánta
biztosítani, ugyanakkor az átalakítás nyomán területi államigazgatásunk sajátos módon
kétosztatúvá vált, mivel nem minden szerv lett a kormányhivatal része. A
kormányhivatalokhoz kötődő (fokozatosan bővülő) kormányablakok, mint integrált
ügyfélszolgálatok (one-stop-shop) emiatt bővülő ügykörük ellenére egyelőre nem alkalmasak
valamennyi felmerülő ügy elintézésére.
Tekintettel arra, hogy az államigazgatási szerveknek csak szűk köre működik a megyénél
kisebb területi egységben (pl. munkaügyi központok, körzeti földhivatalok). Az
államigazgatási feladat- és hatáskörök bizonyos részének ellátásába a legtöbb állam a
településeket is bevonja. Magyarországon az államigazgatástól átruházott feladatok döntő
részét a települési önkormányzatok jegyzői látják el 2012 végéig. Rajtuk kívül a
polgármesterek azok, akik egyes katasztrófa-, valamint honvédelmi feladatok ellátására
kötelezettek. A 2011-ben meghirdetett, Magyary Zoltánról elnevezett Közigazgatás-fejlesztési
Program (MP 11.0) vonatkozó 21-27. oldalai az államigazgatási és önkormányzati feladatok
radikális újrarendezésével párhuzamosan járások újbóli létrehozását célozta meg. 150
2013. 01. 01-től kerül bevezetésre Magyarországon a járás, mint az államigazgatás legalsó
szintű egysége, amely az önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok megoldására
létesül. 151 A járási törvény értelmében a járásokban a fővárosi, megyei kormányhivatalokhoz
kapcsolódó járási hivatalok létesülnek, amelyek struktúrája a kormányhivatalokéhoz hasonló
lesz, azaz törzshivatalra és szakigazgatási szervekre bomlik. A járási (fővárosban kerületi)
hivatalok további kirendeltségeket hozhatnak létre, illetve települési ügysegédeket vehetnek
igénybe, a járási hivatalok mellett kormányablakok létesülnek. 152
A feladatok és hatáskörök átrendeződésének tipikus iránya a települési önkormányzatoktól a
járási hivatalok felé mutatott. 153 A horizontális átstrukturálódás nyomán egyes feladatokat a
járási törzshivatalok (pl. az illetékekről szóló törvény módosítása esetében az
okmányirodáktól a járási hivatalokhoz kerülnek a teendők), másokat a járási szakigazgatási
szervek kaptak meg (pl. családügyi és gyámügyi kérdésekben), de volt olyan államigazgatási
feladat, ami megosztott maradt, annak intézésében 2013. után is közreműködnek a települések
jegyzői (pl. szociális igazgatás területén). Ennek ellenére sem vándorolt át minden
államigazgatási feladat a járásokhoz (pl. jegyzőknél maradtak a hagyatéki eljárással
kapcsolatos teendők). Ezen felül szűkebb körben sor került vertikális átrendeződésre, amikor
a fővárosi, megyei kormányhivatal valamely feladatát látja el 2013. után a járási törzshivatal
(lásd szabálysértési feladatok).
Az államigazgatásban a klasszikus hivatali szervek mellett nagy számban vannak jelen
további, ún. konzultatív testületek. Ezek a legváltozatosabb összetétellel és elnevezéssel
150
1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat a járások kialakításáról.
151
2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról.
152
77. §.
153
2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról,
valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek
módosításáról szóló 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet.
- 89 -