segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
érvényre juttatása. Ehhez lehetővé kell tennie a hatályos joganyag megismerését, egyedi
döntéseit pedig az alkalmazott jogszabályokra való utalással indokolni kell.
A törvényesség azt is jelenti, hogy a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a
közigazgatásnak fel kell lépnie. Ebből fakad a közigazgatás azon kötelezettsége is, hogy
kötelessége ügyelni arra, hogy az igazgatottak, ügyfelek ne kerüljenek jogsértő helyzetbe.
Végül pedig a közigazgatás feladata a jogszabályok érvényesülésének, vagy érvényesítésének
a feltételeit megteremteni.
A törvényesség elve érvényesülésének is vannak azonban korlátai a közigazgatásban. Az
első ilyen lehetőség a közigazgatás diszkrecionális jogkörben hozott döntései. Ennek is két
alapesete lehetséges. Az egyik, amikor egy adott tényállásra a jogszabály nem tartalmaz
rendelkezést, a másik pedig, amikor maga a jogszabály ad arra lehetőséget, hogy a
közigazgatás szabad belátása szerint döntsön. Ez utóbbi esetben - ami rendszerint katasztrófa,
vagy vészhelyzetekhez kötődik - nem beszélhetünk a jogszerűség sérelméről, hiszen maga a
jogalkotó adja a választási lehetőséget a közigazgatásnak.
A másik esetben azonban csak a konkrét döntés bírósági felülvizsgálata adhat választ arra,
hogy hatáskör hiányában hozott semmis döntésről van szó, vagy az adott tényállásra
jogértelmezéssel hozott olyan döntést, mely célja nem jogellenes (nem jelenti a hatalommal
való visszaélést), a döntés indokolása valós és nem ütközik jogszabályba, a közigazgatás
döntésénél nem volt nyilvánvaló tévedésben. 41
A másik lehetőség a közigazgatás nem végrehajtó hatalmi ági döntéseinek köre. Mint
ismeretes a kormányzás és a közigazgatás nem azonos fogalmak. A közigazgatás csúcsszerve
a parlamentáris köztársaságokban a Kormány, vagy más különböző kormányformák esetében
a kormányzati hatalmat gyakorló személy. A polgári demokráciák alkotmányainak egy része a
Kormánynak nem csak a végrehajtó hatalmi ági funkciójához kapcsoltan ad jogalkotói
jogkört, hanem saját feladatkörében eredeti jogalkotói jogkörrel is felruházza. A törvényesség
elve azonban ez esetben sem sérül, mert maga az alaptörvény adja ezt a lehetőséget, vagy
korlátozza magát a kizárólagos törvényalkotói jogkör meghatározásával.
A harmadik eset a rendkívüli esetekben hozott döntések köre, amire azonban rendszerint
alkotmányos szabályozás van, tehát szintén törvény határozza meg a rendkívüli jogrendet és
annak feltételeit.
A jogállami közigazgatáshoz tartozó fontos kérdés maga a közigazgatási jog létjogosultsága.
Másképpen fogalmazva a kérdést a közigazgatás jognak való alárendeltsége ugyanazt a jogot
jelenti-e, mint a természetes és jogi személyek esetében? Az angol-szász jogrendszerekben a
kérdésre a XIX. század végén adott válasz a „rule of law” jegyében igenlő volt, 42 míg a
kontinentális, így különösen a frankofón rendszerekben az elkülönült szabályozás mellett
döntöttek és alkalmazzák.
Ez azt jelenti, hogy a közigazgatásra alkalmazott jog kettős, duális jellegű. Egyrészt a
közigazgatásra is vonatkozik a mindenkire kötelező közös jog. Másrészt viszont a
41
Forrás, mint előző jegyzet.
42
Lásd bővebben VENN DICEY, Albert, Introduction to the Study of the Law of the Constitution, (LF ed.), 1915.
36