segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
egy olyan szűk körére tud érvényesülni, mely igénybevétele rendszerint kötelező. A többi
esetében a szolgáltatási díj piaci értéktől lefelé történő eltérítésével kezelhető ez a kritérium.
Ennek elérésére is különböző technikák alakultak ki, így a saját fenntartású közintézet, vagy
közüzemi vállalaton keresztül a kötelező árszabályozáson keresztül a díjkompenzációig stb.
Mindegyik közös vonása azonban az, hogy az állam a közigazgatáson keresztül gondoskodik
e közszolgáltatások biztosításáról, vagy napjainkban már inkább a közszolgáltatások
biztosításának megszervezéséről.
A közigazgatás azon jellemzőjéből, hogy az állam aktív cselekvése adódik, a közigazgatás
„államszervezet működését biztosító funkciója”.
Ez alapvetően az állam működéséhez szükséges nyilvántartások (pl. személyi adat- és
lakcímnyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás stb.) létrehozását és
vezetését jelenti, melyekből közérdekű információkkal látja el a többi állami szervet azok
működésének segítése érdekében, az állami költségvetési finanszírozáson keresztül
gondoskodik működésük anyagi feltételeiről és kezeli az állami vagyontárgyakat.
A közigazgatás feladatai a funkciókhoz képest konkrétabb, jogállamban meghatározó módon
jogilag szabályozott tartalmat foglalnak magukba. A közigazgatás jellemzője, hogy
tevékenysége átfogja a társadalmi életviszonyok legszélesebb körét, de e tevékenység szakmai
tudás birtokában végzett tevékenység, mely szakmai tartalma ágazatonként és funkcionálisan
differenciált. Ezért aztán a társadalom legnagyobb szervezeti rendszerét alkotó egyes
közigazgatási szervek általában az általuk végzett szakigazgatási feladatokra tekintettel,
egymástól eltérő (ún. különös) feladatkörrel, mint szervezeti célrendszerrel rendelkeznek.
Vannak azonban olyan szervek, jellemzően a közigazgatási alrendszerek irányító szervei,
melyek lehetnek általános feladatkörűek is (pl. a Kormány, mint az államigazgatás irányító
szerve.) Mindez azonban nem jelent önmagában operatív döntési jogkört, ehhez ugyanis a
feladatok megvalósításához szükséges döntési jogköröket konkrétan magukba foglaló
hatáskörökre van szükség.
A feladat- és hatáskör tehát nem azonos fogalmak, a hatáskör a feladat megvalósításához
szükséges - főként jogi - eszközöket foglalja magába, azt határozza meg, hogy a
közigazgatási szerv konkrétan mit tehet, vagy éppen mit köteles tenni. A hatáskör tehát jogi
fogalom, mely lehetőség és egyben korlát a közigazgatási szervek és a társadalom
kapcsolatában.
A közigazgatási feladat- és hatásköröket különböző szempontok figyelembe vételével további
csoportokba lehet osztályozni. A feladat- és hatáskörök gyakorlásának irányultsága szerint a
közigazgatáson kívülre ható külső, és az azon belül érvényesülő belső feladat-és hatáskörökre
is oszthatók.
Tartalmuk szerint a feladat és hatáskörök közhatalmi jogkörhöz (feladat-és hatáskörén belül a
közigazgatási szerv mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat és e döntéseket szükséges
esetben állami kényszer igénybevételével is, végrehajthatja) kötődő feladat és hatáskörökre, a
közszolgáltatásokat szervező feladat-és hatáskörökre, irányítási és vezetési feladat és
hatáskörökre, valamint a gazdálkodási és finanszírozási feladat- és hatáskörök.
26