segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

3.5. A közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (paraetatizmus)
Eddig az ún. direkt, azaz állami szervek útján történő közfeladat-megvalósítási formákat
mutattuk be, a továbbiakban azonban kiszélesítjük vizsgálódásunkat az indirekt
megoldásokkal. Közvetett (indirekt) közigazgatásról akkor beszélünk, amikor nem
klasszikus értelemben vett közigazgatási szervek látnak el közigazgatási feladatot,
valamilyen célszerűségi, hatékonysági, szakmai illetve politikai okból. 177 A közvetett
közigazgatás alapja az a felismerés, hogy a közfeladatok jelentős része (különösen pedig a
közszolgáltatások) nem oldható meg kizárólagosan sem államigazgatási, sem önkormányzati,
sem rendészeti szervek útján.
Az első ilyen lehetséges megoldási forma közintézetek létrehozása, amelyeket a
humánigazgatás területén lelhetünk fel. Az általános iskolák, a kórházak, a múzeumok, az
idősek otthona például mind ebbe a körbe sorolható. A közintézetek humánszolgáltatást
nyújtó állami, vagy önkormányzati költségvetési szervek, szolgáltatásaik vagy ingyenesek,
vagy kedvezményesek. Alkalmazottaik közszolgálati jogviszonyban állnak, a velük
kapcsolatba kerülők nem tagok, hanem szolgáltatást igénybevevők. 178
A közintézetek irányába 2011 óta a Megyei Intézményfenntartó Központok útján szélesebb
körben az államigazgatás és szűkebb körben az önkormányzatok számos, ún. fenntartói,
másképp szervi jogosítványt gyakorolnak. Ennek keretében jogosultak közintézet létesítésére,
átszervezésére, megszüntetésére, költségvetésének megállapítására, munkáltatói jogok
gyakorlására, működésének folyamatos ellenőrzésére. Ettől elkülönül a közintézetek szakmai
irányítása, ami országosan egységes, szakmai szempontok alapján történik és a közintézetet
mindig valamelyik szaktárcával kapcsolja össze. Ezek miatt mondjuk azt, hogy a közintézetek
felé ún. osztott irányítás érvényesül. A magyar közjogi szabályozás elkülönülten kezeli az
egyetemeket és főiskolákat, az ún. közjogi jogi személyiségű közintézeteket.
A paraadminisztráció másik elterjedt megoldását Polgári Törvénykönyvünk nevesíti a jogi
személyekre vonatkozó különös rendelkezések között. Ez az intézmény a köztestület, ami
önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, melynek létrehozását
törvény rendeli el. A köztestület az ún. funkcionális decentralizáció intézménye, nem a tagok
önkéntes társulása (nem úgy, mint egy gazdasági társaság, vagy egyesület). 179
A hatályos magyar szabályozás a köztestületek számos fajtáját ismeri. Elsőként ide soroljuk a
szakmai kamarákat, amelyek meghatározott tevékenységet űzők kényszertársulásai (pl.
ügyvédi kamara). A kamarák többes funkcióval bírnak. Amellett, hogy ellátják tagjaik
érdekképviseletét, valamint számukra szolgáltatásokat nyújtanak, a tagok felé közhatalmi
jogosítványokat is gyakorolnak. Ehhez hasonlatos szereppel bírnak a gazdasági kamarák,
amelyek azonban mellőzik a kötelező tagságot, valamint működésük során az érdekképviselet
mellett a választottbíráskodás hangsúlyos.
Speciális köztestületi önkormányzat a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek tagsága
önkéntes alapon szerveződik és a tudományos élet tisztasága fölött őrködik, illetve a Magyar
Művészeti Akadémia, amely ehhez hasonló feladatokat lát el, csak a művészetek területén. Az
előbbiekhez hasonló módon köztestületként működnek azok a szervezetek is, amelyek
valamilyen gazdasági igazgatással kapcsolatos feladatot vesznek át részben, vagy egészben az
államigazgatástól. Ilyen például a Magyar Szabványügyi Testület, 180 amely a szabványosítás
177 BALÁZS István, Kandidátusi értekezés: Közvetett közigazgatás és autonóm struktúrák a polgári államok
közigazgatásában, Budapest, Á.SZ.I. 1990.
178 LŐRINCZ, i.m. 265.
179 FAZEKAS – FICZERE, i.m. 103–110.
180 Lásd http://www.mszt.hu.
- 97 -