segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék A közigazgatás szervezeti rendszerének mára kialakult makro nézetű térképét, a neoliberális államot és közigazgatást felváltó neoweberi felfogás bizonyára át fogja alakítani. Ennek ellenére a szűk értelemben vett, tulajdonképpeni közigazgatási szervek mára kialakult alrendszerei stabilnak tűnnek, a várható változások inkább egymáshoz viszonyított helyzetüket, szerepüket érinti. A közigazgatási szerveket belülről több szempont alapul vételével osztályozhatjuk. Az általuk ellátott feladat és hatáskörök szerint lehetnek általános és különös hatáskörű szervek. Az ellátott szakigazgatási feladat irányultsága szerint vannak ágazati és funkcionális szervek. Döntési jogosítványaik szerint megkülönböztethetünk önálló döntési jogkörrel rendelkező és ilyennel nem rendelkező konzultatív szerveket. A közigazgatási hierarchiában elfoglalt helyük szerint lehetnek irányító és végrehajtó típusú szervek. Szervezeti formájuk alapján beszélhetünk egyszemélyi vezetésű bürokratikus szervekről és testületi szervekről és ezek különböző változatairól. Végül a területi munkamegosztásban elfoglalt helyük, azaz illetékességük szerint vannak központi közigazgatási szervek és helyi közigazgatási szervek, melyek területi és települési szinten működnek. A közigazgatási szervezet léte azonban nem öncélú, hanem a közigazgatás társadalmi rendeltetésének megvalósítás a feladata. A közigazgatás társadalmi funkciói, állami funkciói, feladat és hatáskörei sajátos egységet alkotnak. A közigazgatás társadalmi funkciói az állami feladatokhoz kötődnek, és mint ilyenek az állam társadalomszervezői funkcióján belül integratív és allokatív funkciókra oszthatók, mely tartalmi kibontása elsősorban az államtudományok vizsgálati körébe tartozik. 2.3. A közigazgatás állami funkciói A közigazgatás-elmélet tárgya viszont a közigazgatás állami funkcióinak meghatározása, mely az alapvető államhatalmi funkciók és ágakkal kapcsolatos nézetrendszerhez kötődik. A klasszikus Montesqieu-i hatalommegosztási modellben a közigazgatás egyértelműen a végrehajtó hatalmi ági funkciókat valósítja meg. A modern hatalommegosztási elméletek e kérdést árnyaltabban vizsgálják egyrészt megkülönböztetve és elválasztva egymástól a kormányzást és a közigazgatást, másfelől pedig differenciálva az államigazgatás végrehajtó hatalmi funkcióit a helyi önkormányzatok, mint közigazgatási szervek által végzett más állami tevékenységtől. A végrehajtó funkció, mint az állam cselekvése belülről szintén differenciált és fő vonalaiban legalább jogalkotói, jogalkalmazói és szervezési-szolgáltatási funkciókra osztható fel. A közigazgatási funkciók meghatározó része ennek következtében közhatalom birtokában végzett állami tevékenységet feltételez, ami a jogalkotási és jogalkalmazási funkciók velejárója, míg a szervezői-szolgáltatói feladatoknál esetleges tényező. 6
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék A végrehajtó funkció vázolt jog-és politikatudományi megközelítésén túl még találkozhatunk igazgatástudományi megközelítéssel, mely a hangsúlyt az igazgatási ciklus elemeire helyezi különös tekintettel a központi helyet elfoglaló döntéssel, melyre külön elméletek is születtek. 5 A közigazgatás különböző szempontok szerinti funkció-meghatározásai közül a szociológiai megközelítés egyik alkalmazása szerint 6 vannak állandó, és az állami szerepkörök változásának függvényében változó funkciók. Az állandó funkciók olyanok, mint a külső és belső védelmi funkciók, az államszervezet működését biztosító funkciók, a közszolgáltatási funkciók, közhatalmi funkciók, gazdasági-finanszírozási valamint külügyi funkciók. A változó funkciók az egyes konkrét államok sajátosságaiból adódó nem mindenütt jelenlévő funkciók, így pl. a tengerparttal rendelkező országoknak az ebből származó feladatai, vagy a hegyvidéki országok sajátos közigazgatási feladatai. Funkció és feladat álláspontunk szerint nem azonos fogalmak, mivel a funkció alatt a főbb azonos célokat megvalósító feladatcsoportokat értjük. A közigazgatás feladatai ehhez képest konkrétabb, jellemzően jogilag szabályozott tartalmat foglal magába. A különböző közigazgatási szervek általában, az általuk végzett szakigazgatási feladatokra tekintettel, egymástól eltérő feladatkörrel rendelkeznek. Ez alól kivételt képezhetnek a közigazgatási alrendszerek irányító szervei, melyek lehetnek általános feladatkörűek is (pl. a Kormány, mint az államigazgatás irányító szerve.) A feladat és hatáskör sem azonos fogalmak, a hatáskör a feladat megvalósításához szükséges-főként jogi-eszközöket foglalja magába. Az illetékesség pedig területi munkamegosztást jelent a különböző közigazgatási szervek közt. Ezek a közigazgatási alapfogalmak szintén a közigazgatás-elmélet tárgykörébe tartoznak. A központi közigazgatási szervek feladat – és hatásköre arra a területre tejed ki, melyen az adott ország joghatósága él. A helyi közigazgatási szervek illetékessége több azonos feladat-és hatáskörű közigazgatási szerv működési területét határolja be földrajzilag az adott ország területiközigazgatási beosztása szerinti dimenziókban. A közigazgatási feladat-és hatásköröket is szokásos további csoportokba osztályozni. Így a feladat és hatáskörök irányultsága szerint a közigazgatáson kívülre ható külső és az azon belül érvényesülő belső feladat-és hatáskörökre oszthatók. További felosztást jelentenek a közhatalmi jogkörhöz kötődő feladat és hatáskörök, a közszolgáltatásokat szervező feladat-és hatáskörök, az irányítási, vezetési feladat és hatáskörök, valamint a gazdálkodási és finanszírozási feladat-és hatáskörök. A közhatalmi jogkörök közül a jogalkotási jogkör az alkotmányjog szabályozási körébe tartozik. A jogalkalmazói jogkörből adódó feladat és hatáskörökön belül sajátos csoportot képeznek a hatósági jogkörök, melyeken keresztül a közigazgatás a legnagyobb mértékben avatkozik be a társadalmi életviszonyokba konkrét ügyekben és ügyfelek vonatkozásában. 2.4. A közigazgatás sajátosságai 5 A. SIMON, Herbert, Administrative Behavior, Free Press, New York-London, 1958. 6 Bővebben lásd LŐRINCZ, i.m. 232-236. 7
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 5: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 57 and 58:
Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84:
A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86:
szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88:
a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90:
(19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?