segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />
BARTA ATTILA<br />
A KÖZIGAZGATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE<br />
Ebben a témakörben a <strong>közigazgatás</strong> feladatainak megvalósítását biztosító megoldásokat (ún.<br />
<strong>közigazgatás</strong>i intézményeket), valamint az ezek összességét jelentő intézményrendszert<br />
vizsgáljuk. Részletesen foglalkozunk az ún. direkt és indirekt <strong>közigazgatás</strong>i megoldásokkal,<br />
valamint az intézményrendszer szűkebb szeletét (magját) képező szervezetrendszerrel. A<br />
témakör végén kitérünk a <strong>közigazgatás</strong>i szervek legfontosabb jellemzőinek ismertetésére.<br />
1. Az intézmény fogalma, a <strong>közigazgatás</strong>i intézményrendszer értelmezése<br />
1.1. Intézmény és intézményrendszer fogalma<br />
Ahhoz, hogy a <strong>közigazgatás</strong>i intézményrendszert értelmezni tudjuk, először az intézmény<br />
definíciójával kell tisztában lennünk. Az intézmény a társadalomtudományokban (pl. állam-<br />
és jogtudomány, politikatudomány, szociológia) alkalmazott kategória. A kifejezés a<br />
legáltalánosabb értelemben minden olyan emberek közötti kapcsolat körülírására<br />
alkalmazható, ami stabil, tartós és valamilyen szabályrendszer által rendezett (röviden:<br />
intézményesült). Ezek alapján intézménynek minősül a pénz, a család, a politikai pártok, vagy<br />
az egyes jogintézmények, amilyen például a kisajátítás, a választás, a fegyelmi büntetés. Az<br />
esetek jelentős részében az intézmény „háromkomponensű”, mivel rendszerint magában<br />
foglal egy szervezetet, az annak működésére vonatkozó szabályozással, valamint a szervezeti<br />
célokat megvalósító emberek összességével. 98<br />
Mindezekre tekintettel két fontos megjegyzést kell tennünk. Egyfelől látható, hogy az<br />
intézmény és a szervezet nem azonos fogalmak. Előbbi tágabb, mivel magában foglalja a<br />
szervezet külső és belső társadalmi kapcsolatait, rendeltetését, legitimitását. Az intézmény<br />
magában hordozza az adott jelenség társadalmi kapcsolatait. Másfelől (ahogy a fenti példák is<br />
érzékeltetik) nem szükségszerű, hogy minden intézmény mögött szervezet álljon.<br />
Amennyiben ez hiányzik, akkor beszélünk jogintézményről (pl. koncessziós szerződés,<br />
felhatalmazás).<br />
A fentieket alapul véve a <strong>közigazgatás</strong>i intézmény egy <strong>közigazgatás</strong>i szerv, vagy<br />
<strong>közigazgatás</strong>i feladatot ellátó nem <strong>közigazgatás</strong>i szerv, a rá vonatkozó <strong>közigazgatás</strong>i jogi<br />
(anyagi, alaki, szervezeti) szabályozással és <strong>közigazgatás</strong>i személyi állománnyal. 99 A<br />
<strong>közigazgatás</strong>i intézmény tehát a <strong>közigazgatás</strong>i feladat megvalósításának jogilag szabályozott<br />
kerete. A <strong>közigazgatás</strong> intézményrendszere ezeknek a <strong>közigazgatás</strong>i intézményeknek és<br />
jogintézményeknek a szisztematikus összessége.<br />
98 Lásd még: FAZEKAS Marianna – FICZERE Lajos, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész, Osiris, Budapest,<br />
2004, 82.<br />
99 Vesd össze az első fejezetben írtakkal!<br />
72
Change language