segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

területbeosztást jellemzően az ország alaptörvénye rögzíti, ezen kívül más beosztások is
kialakíthatók. Hazánkban például az Alaptörvény hivatalos területbeosztásra vonatkozó
rendelkezése értelmében a közigazgatás középső szintjén csak megyék találhatóak. 122 Ezen
kívül azonban a területfejlesztésben ismert ettől nagyobb beosztás, pl. régió, valamint 2013tól
az államigazgatási feladatellátásban kisebb is, járás elnevezéssel. A tipikustól eltérő,
speciális térstruktúrák alapvetően az államigazgatásban jelennek meg. 2012 végéig több
szerv, (pl. a kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő földhivatalok, valamint az
önállóan működő katasztrófavédelem) a megyénél kisebb tagozódás szerint (körzeti,
kistérségi lehatárolással) működik, míg találunk olyanokat is, amelyek a megyebeosztástól
nagyobb téregységek felé térnek el (pl. bányakapitányságok, Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatalok regionális szervei). 123
Végül utalunk még arra, hogy a civil közigazgatás két nagy ágának eltérő szervezési elve
miatt a központi szinten nem, a helyi-települési szinten azonban majdhogynem kivétel nélkül
csak helyi önkormányzatokat találunk. A középszint az a szint, ahol mindegyik fenti szerv
fellelhető. A tagozódás kialakításánál tekintettel kell lenni a belső arányok helyes
megtartására. Túlzott mértékű horizontális tagozódásnál a központhoz kötődő irányított
szervek száma rendkívül felszaporodna, ugyanakkor indokolatlanul sok belső szint
kialakításával a közigazgatás működése lassulna le.
A közigazgatás szervezetét bizonyos államszervezési, igazgatásszervezési elvek is
befolyásolják. Ezek közül mi most röviden csak a centralizációt és a decentralizációt emeljük
ki, miután ezen elvek részletezése a második témakörnél megtörtént. 124 Láttuk, hogy a
centralizáció lényegében központosítást, az ügyek egységes, különbségek figyelembevételétől
mentes intézését jelenti. Ilyenkor a döntési hatalom, kompetencia egy szerv kezében
összpontosul. A szervezeten belül, a szervek között hierarchia érvényesül. Amennyiben az
alsóbbfokú szervek önálló döntési jogkörrel nem rendelkeznek, a centralizáció egyben a
hatalom koncentrációját is jelenti. Ez azonban olyan mértékű ügyterhet jelentene, hogy a
tehermentesítés okán a gyakorlatban a hierarchia alacsonyabb szintjén található szervek is
rendelkeznek bizonyos döntési kompetenciával, amit azonban a központ bármikor elvonhat.
Ezt nevezzük dekoncentrációnak, ami tehát a centralizáció egyik megjelenési formája.
Centralisztikus szervezés jellemző például a honvédelemre, vagy a rendészeti igazgatásra,
mivel lehetővé teszi az erők gyors koncentrálását, bonyolult feladatok megoldását és a
pártatlan eljárást. 125
A decentralizáció, amit másképpen szétpontosításnak nevezünk, az előbbiek inverze. Az
ügyek intézése ebben az esetben az állampolgárok települési, földrajzi, szakmai nyelvi stb.
különbségeinek figyelembevételével történik. A döntéshozatali helyek száma ilyenkor
megsokszorozódik. A decentralizációnak nem képezi elemét a hierarchia, helyette a
mellérendeltség hangsúlyos. Decentralizáció jellemzi a közigazgatás önkormányzati
alrendszerét.
122 Magyarország Alaptörvénye, Alapvetések, F) cikk, (2) bek.
123 Vö. KÉKI Zoltán, A kistérségi és a körzeti igazgatás. In: CSEFKÓ Ferenc (szerk.), Ünnepi kötet, Ivancsics Imre
egyetemi docens, decan emeritus 70. születésnapjára, Kódex, Pécs, 2008. 233, valamint Kilényi Géza (szerk.), A
Közigazgatási jog Nagy Kézikönyve, Complex, Budapest, 2008, 112.
124 Lásd még: LŐRINCZ, i.m. 164-168.
125 LŐRINCZ, i.m. 166.
- 82 -