segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
megvalósító feladatcsoportok összességét) lát el. 80 Ezidáig több funkció-meghatározási
kísérlet is történt, amelyeket a korábbi témakörök már érintettek. Mi itt röviden csak a
közigazgatás ún. társadalmi funkcióira utalunk, amik az állami feladatokból vezethetők le.
Ebben a kontextusban a közigazgatás az állam társadalomszervező funkcióját valósítja meg,
egyfelől integratív, másfelől allokatív módon. Előbbi a társadalmi egyensúly megőrzésére
irányul, utóbbi az egyes társadalmi alrendszerek korrigálásának lehetőségét biztosítja a
közigazgatás számára az erőforrások át/újracsoportosításával. 81
Ahogy azt fentebb már kifejtettük, a közigazgatás a többi igazgatási típushoz hasonlóan
célhoz kötötten végzi tevékenységét. Tekintettel azonban arra, hogy a közigazgatás a
legnagyobb, kifejezetten erre szakosodott igazgatási konglomerátum egy országban, ráadásul
működése során közhatalmat is gyakorolhat, ez privilegizált helyzetbe hozza a többi
igazgatási variánshoz képest. Azonban ezek a jellemzők sem eredményezhetik azt, hogy a
közigazgatás öncélúan működjön.
A közigazgatási tevékenység egyik differentia specifikáját adja a politikai hatalomnak való
alárendeltség, a legitim politikai ráhatás lehetősége. A közigazgatás a választópolgárok
többségének akarata nyomán létrejövő politikai hatalom (ez lehet az Országgyűlés vagy
képviselő-testület), vagy a népszuverenitást közvetlenül reprezentáló eljárás (pl. egy
népszavazás) céljait valósítja meg jogilag szabályozott formában. A közigazgatás számos
ponton kapcsolódik a politikai szférához, elég, ha csak a Kormányprogramra, a Kormány
tagjaira, a minisztériumok, valamint a területi kormányhivatalok vezetőire, a közigazgatás
finanszírozására, vagy a helyi önkormányzatok működésére gondolunk. 82
A politikai alárendeltségnek nem mond ellent - igazából kiegészíti azt - azon elvárás, ami a
közigazgatás depolitizáltságát hangsúlyozza. Ez a politikai expanzió meghatározott keretek
között tartására irányuló törekvés, ami a személyi állomány vizsgálatával érhető tetten,
elsősorban a minisztériumi (valamint 2011 óta a fővárosi/megyei kormányhivatali) személyi
állomány áttekintésével. A legelterjedtebb megoldás szerint ugyanis a minisztériumok
állománya két jól elkülöníthető részből áll össze. A pozíciójukat politikai lojalitás alapján
elnyerő politikai változó elemekből, valamint a kizárólag szakmai szempontok szerint
felépülő szakmai állandó személyzetből.
A politikai változó, valamint a szakmai állandó elemnek az egymáshoz való viszonyát
szemlélteti a lenti ábra a minisztériumi struktúrán keresztül.
80
Vö. KALAS, i.m. 36-39.
81
Némiképp árnyaltabban írják körül a kérdést a hatalommegosztásos elméletek, ahol a közigazgatás a
végrehajtó hatalmi ág funkcióit valósítja meg. Ezen belül megkülönböztetünk jogalkotó, jogalkalmazó, valamint
szervezési-szolgáltatási funkciókat. A szociológiai megközelítés szerint pedig vannak állandó funkciók, valamint
olyanok, amelyek az állami szerepkörök módosulásával változnak.
82
Lásd még: FÁBIÁN, i.m. 64.
59