segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
A közigazgatás szakigazgatási karakterét erősíti annak ágazatok szerinti differenciáltsága, az
egymástól igen eltérő anyagi és eljárási szabálytömeg léte, valamint az a tény, hogy a magyar
közigazgatásban dolgozó mintegy 120 000 köztisztviselő (napjainkban részben
kormánytisztviselő) sajátos, a munkakörének megfelelő specializált szakismerettel végzi
munkáját. A közigazgatási szervezet mindezek mellett birtokolja a legmagasabb fokú
egységességet, ami nem csupán szervezeti, de a cselekvés alapjául szolgáló prioritásokat
illetően is igaz. Ez a jellemző a közigazgatást teljesítőképességében egyértelműen a
társadalom többi szervezete fölé emeli. 77
Végezetül ugyancsak a közigazgatás szakigazgatási jellegéhez kötődik a közigazgatási jog
differenciált és heterogén jellege. A közigazgatási feladatok minőségi változása, az újabb és
újabb igazgatási ágazatok megjelenése a közigazgatási jogot is egyre több speciális területre
hasította szét. Ezen felül a közigazgatási működés volumene professzionális eljárást igényel,
ami miatt a joganyag nélkülözhetetlen a jelenségek világos és pontos leírása miatt. 78
A társadalmi-gazdasági folyamatok államra gyakorolt hatásai, valamint az általuk generált
feladatok nagy száma és minőségbeli változása nem hagyja érintetlenül a közigazgatás
rendszerét. 79 A közigazgatást mind feladata, mind működése szempontjából nagyfokú
komplexitás jellemzi, ami szükségképpen pluralitással társul. Mindez érthető, ha figyelembe
vesszük, hogy az egyes szakigazgatási területek egymástól igen eltérő kihívásoknak kell,
hogy megfeleljenek, amelyek kezelése változatos eszközöket, egymástól igen eltérő
megoldásokat igényel.
Így például a rendészeti igazgatásban bevett szervezeti-működési megoldások, a hierarchia, a
hatósági eszközök széles köre nem alkalmazhatóak automatikusan a szociális igazgatásban,
mint ahogy egy rendőri szerv is egészen más működési elveket kíván és eszközöket alkalmaz
egy hálózatos rendszerben működő közintézettel (pl. múzeummal, levéltárral) összevetve. A
pluralitás visszaköszön a közigazgatás intézményrendszerének felépítésében is, aminek
ismertetését az V. témakörben végezzük el. Ehelyütt csak arra utalunk, hogy a közigazgatási
szervek működési formájukat tekintve sem egységesek. Egy részük testületi (pl. Kormány,
képviselő-testületek), másik részük hivatali formában (pl. Miniszterelnökség, polgármesteri
hivatalok) működik. Most eltekintünk ugyan a két forma jellemzőinek ismertetésétől, de
rámutatunk arra az alapvető összefüggésre, miszerint valamennyi testületi formában működő
szervnek szüksége van egy hivatali formában működő szervre, amely adminisztratív
szükségleteit kiszolgálja.
Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a közigazgatás kisebb, vagy nagyobb mértékben a
társadalommal együtt mindig változik. Mivel a megoldandó feladatok köre korszakonként és
földrajzilag is eltér, az idő előrehaladtával pedig folyton változik, a közigazgatást bizonyos
fokú dinamizmus jellemzi, ami megnyilvánul mind szervezetében, mind működésében.
Az előbbiekhez kapcsolódik, hogy miután a közigazgatás az állam kiemelt szakigazgatási
rendszere, ami többszörösen átszövi a társadalom szövetét, számos funkciót (azonos célt
77
Vö. LŐRINCZ – TAKÁCS, i.m. 146.
78
LŐRINCZ Lajos (szerk.), Közigazgatási jog, HVG-Orac, Budapest, 2007, 17.
79
Lásd még: WALDO, i.m. 141.
58