Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék kormányhivatal, illetve városi önkormányzat polgármesteri hivatala), valamint <strong>közigazgatás</strong>ban elfoglalt helye (pl. rendvédelmi szerv, illetve autonóm államigazgatási szerv) jelentős eltéréseket indukál. Minél nagyobb egy szervezet, annál biztosabb, hogy kialakul benne egy vagy több olyan belső szervezeti egység, amely(ek)nek kizárólagos feladata a belső igazgatási tevékenység ellátása. Azokat a szervezeti egységeket, amelyek működése lényegében kizárólag a <strong>közigazgatás</strong>i szerv szervi ügyeinek intézésére fókuszál és a többi szervezeti egység kiszolgálását látja el, nevezzük funkcionális egységeknek. Ilyenek többek között a pénzügyi, a humánpolitikai, valamint az informatikai egységek, valamint a belső ellenőr. Közös vonásuk, hogy tevékenységük elsősorban magára a <strong>közigazgatás</strong>i szervezetre irányul, lényegében (materiális, technikai, humán) az erőforrások minél optimálisabb felhasználására törekednek. A belső igazgatás rendeltetése, funkciója többes. Egyfelől információs funkcióval bír, másfelől tervezési, gazdálkodási valamint ügyviteli funkcióval. Mivel ezek az igazgatás részletezésénél kifejtésre kerültek, ehelyütt csak pár kiegészítéssel élünk. A <strong>közigazgatás</strong>i szervek tevékenységének jelentős hányada tervezési tevékenység, amelyek egy része jogszabályokon alapul (ezek olyan globális tervek, amelyek összhangban vannak a szervre bízott feladatokkal), más részét viszont a <strong>közigazgatás</strong>i szerv saját döntése alapján készíti el (pl. személyzeti munkára vonatkozó tervek, ellenőrzési, felügyeleti vizsgálatok tervei). Az állam szervezetei közül a <strong>közigazgatás</strong> az, amely gazdálkodó tevékenységet is ellát. Ez biztosítja a működéshez szükséges tárgyi feltételeket. Ennek három alapvető formája van. Az első az ún. költségvetési gazdálkodás, ami lényegében a költségvetés végrehajtását jelenti. Ennek legfontosabb szerve a Magyar Államkincstár. A <strong>közigazgatás</strong>i szervek lehetnek önálló, valamint részben önálló költségvetési szervek. Előbbi jellemzően a nagyobb <strong>közigazgatás</strong>i szervekre igaz, amelyek képesek gazdasági tevékenységet folytatni. A kisebb szervek részbeni önállósága azt jelenti, hogy bár jogi személynek minősülnek, gazdálkodásukat mégis egy másik költségvetési szerv bonyolítja. Ettől elkülönül az állam tulajdonában lévő kincstári vagyon kezelése, ami lényegében az állami feladatok ellátását szolgáló vagyon. Mivel ez a vagyontömeg számos esetben nemzetgazdasági célok megvalósítását segíti elő, továbbá az állam közhatalmi, közérdekű feladatai ellátásához szükséges, e karaktere miatt sajátos megoldási formákat igényel. Emiatt ebben a körben jellemzően gazdasági társasági formában működő, de kizárólagos állami ráhatást biztosító közvállalatokat találunk. Például Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt. A gazdálkodás körébe soroljuk továbbá az állam vállalkozó vagyonának kezelését, ami különböző gazdasági társaságokban lévő vagyont, illetve tulajdont jelent. Mivel ez az előbbinél nagyobb fokú rugalmasságot, valamint a piaci viszonyokhoz való idomulást igényel, az állam a többi gazdasági szereplővel azonos megítélés alá esik, sokszor nem egyedüli tulajdonosként, hanem másokkal közösen, részvényesként jelenik meg. Például MOL NYRt-ben. Végezetül utalunk az ügyviteli tevékenységre, ami nem más, mint szerv cselekményeinek meghatározott rendben végzett sorozata, amelyet elsősorban az aktus előkészítése, kibocsátása 70
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék érdekében, valamint azt követően végeznek. Ide soroljuk többek között az ügyiratok átvételét, iktatását, az ügyintézőknek való kiosztását (szignálást), vagy a kiadmányozást. 71