segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
gazdaságosságot, az aktivitást és erélyt, az emberközpontúságot és a közösség szolgálatát
emelte ki, addig napjaink globalizálódó közigazgatásában – legalább is az „Új
közmenedzsment (továbbiakban NPM) érvényesüléséig- az átláthatóság, a
korrupciómentesség, a társadalmi részvétel a nyitottság stb. a meghatározó hangsúlyos
alapelvek.
Az alapelvek mindig társadalmi értékrendet is közvetítenek a közigazgatás felé. Erre jó példa
volt a napjainkig évtizedeken keresztül érvényesülő neoliberális állam és közigazgatás, mely a
versenyszféra üzleti módszerei mellett annak értékrendjét is megpróbálta a közigazgatásra, sőt
az ügyfelekre is ráerőltetni, szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztót kreálva belőlük.
A magyar közigazgatás jelenleg folyó átalakítása és az alapjául szolgáló új magyar
Alkotmány/Alaptörvény 20 szintén megfogalmaz alapelveket. Átfogó célként határozza meg a
Magyary-program 21 a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtését. A hatékonyság fogalma
alatt eredményességet, gazdaságosságot, hatásosságot, biztonságot, felügyelhetőséget és
alkalmazkodást értenek.
Közismert, hogy a kormányzás és a közigazgatás nem azonos, de egymással szorosan
összefüggő fogalmak. A kormányzás tekintetében az elmúlt két évtizedben legismertebbé vált
fogalom a „jó kormányzás”, melyet eredetileg a Világbank dolgozott ki összekötve egy adott
ország kormányzati rendszerének minőségét a társadalom és a gazdaság tartós fejlesztésének
kapacitásával. A „jó kormányzás” fogalma 22 ebben az értelemben magába foglalja a politikai
rendszert és azt az eljárást, melyen keresztül a közhatalom egy ország társadalmi és gazdasági
erőforrásait kezeli a fejlődés érdekében és azt a kapacitást, mellyel azt meg is tudja valósítani.
Ez a fogalom elsősorban a gazdasági szempontokat vette alapul, és nem terjesztette ki az elvet
az állam demokratikus működésére. A fogalom azóta igen nagy változásokon ment át, de nem
vált azonosíthatóvá sem a Kormány, sem a közigazgatás fogalmával. E felfogásban egy
konkrét Kormány konkrét működése a nemzeti szuverenitás körébe tartozó kérdés, míg a
közigazgatás működése jogállamban jogszabályi keretek közt megvalósuló jogi kategória. A
különböző nemzetközi szervezetek döntéseiben, állásfoglalásában a „jó kormányzás” fogalma
kiegészült az állam demokratikus működésével és az alapvető jogok érvényesülésével. A
fejlődés eredményeként sem vált azonban e fogalom jogilag releváns fogalommá, sem a
nemzetközi kapcsolatokban, sem az országok belső szabályozásában. Hatása azonban a
közigazgatás működésére és különösen annak elveire - mivel a közigazgatás az állam
cselekvése - egyértelműen kimutatható, ezért a témakörrel részletesen foglalkozunk.
2. A közigazgatás alapelveinek változásai a gyakorlatban
20
Magyarország Alaptörvénye, XXIV. és XXVI. Cikk.
21
Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program (MP 11.0), Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium,
Budapest, 2011. június 10.
22
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága átfogóan feldolgozta ezt a témakört, mely összefoglalója a CDL-AD
(2011)009. számú dokumentumban jelent meg. (www.venice.coe.int)
17