segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
szervekkel szemben kizárólag akkor tudnak megfelelően érvényesíteni, ha a közigazgatási
döntésekkel szemben a döntéseik elsődlegességet élveznek.
Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a két szervezetrendszer között bizonyos fokú áthajlás is
megfigyelhető, ugyanis a bíróságok is végeznek esetenként közigazgatási jellegű
tevékenységet, a közigazgatási szervek pedig bíróságit. Az előbbi példa lehet a cégbíróságok
tevékenysége, amely esetében nem érvényesülnek a klasszikus igazságszolgáltatási alapelvek
sem, így a szóbeliség, közvetlenség vagy kontradiktórius eljárás elve, sőt egyes esetekben a
bíróság akár hivatalból is kezdeményezhet eljárást (például törvényességi felügyeleti eljárás a
gazdálkodó szervezetek működése felett). A közigazgatási szervek esetében a korábbi
kihágási vagy a jelenkori szabálysértési ügyintézés emelhető ki, amely jellemvonásaiban
erőteljesen emlékeztet a bíróságok tevékenységére, hiszen a közigazgatási szerveknek
múltban megtörtént jogsértést kell megítélniük, amelynek során büntetőjogi intézményeket és
fogalmakat is alkalmaznak (mint például szándékosság, gondatlanság vagy kísérlet). A másik
ilyen terület a polgári joghoz kötődik: ilyen a birtokvédelem vagy a gyámhatóságok eljárása,
ahol ellenérdekű felek vitája is megjelenik.
A quasi bíráskodás töretlen megléte is bizonyítja, hogy a hatalommegosztás nem kőbe vésett
szabály olyan értelemben, hogy az egyes hatalmi ágak között semmiféle átfedés nem lehet.
Általában ezeket az áthajlásokat a jogtudomány is célszerűnek és fenntartandónak tartotta,
amelyek az eltelt időszakban mind hazánkban, mind külföldön töretlenül léteznek. Ennek
különféle területeiről részletesebben a közigazgatás felelősségét tárgyaló részben van szó.
5.3. A közigazgatás és az államfő kapcsolata
Az államfő és a közigazgatás viszonyrendszere esetében a legfontosabb tényező az adott
ország kormányformája. Más feladata van ugyanis prezidenciális rendszerben az államfőnek,
mint pl. az USA, ahol az államfő egyben a végrehajtó hatalom feje, mint egy félprezidenciális
rendszerben, mint Franciaország, ahol a miniszterelnök és az államfő kényszerűen együtt kell,
hogy működjön a végrehajtás terén vagy egy parlamentáris rendszerben, ahol az államfő bár
bír bizonyos jogosítványokkal, mégis jellemzően kívül esik a végrehajtó hatalmon. Ez utóbbi
jellemző Magyarországra, ahol a köztársasági elnök egy meglehetősen gyenge, reprezentáló
szereppel bír.
A konkrét kapcsolat hazánkban elsősorban a döntés-előkészítési fázisban jelentkezik, hiszen a
miniszteri ellenjegyzés intézménye miatt a legtöbb kérdésben a köztársasági elnök döntése
akkor hatályosul, ha valamelyik miniszter vagy a miniszterelnök azt ellenjegyzi - vagy a
gyakorlatban inkább előterjeszti. Ez a helyzet valósul meg a kinevezések, kitüntetések vagy a
felmentések során, de említhetők még az állampolgársági, területszervezési vagy a
kegyelmezési ügyek. E körben említhető ismét, hogy a köztársasági elnök szerepe nem
teljesen formalitás, hiszen mivel őrködik az államszervezet egysége felett, indokolt esetben
meg is tagadhatja ezen döntések megtételét. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán arra
50