segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
Külön utalunk az államigazgatáson belül kialakult sajátos típusra, az autonóm államigazgatási
szervek körére, valamint az ezek mutációját jelentő önálló szabályozó szervekre. 111
Megjelenésük a XX. század második felére esik. Kialakulásuk politikai, szakmai, garanciális
okokra vezethető vissza és a legitim politikai befolyás lehetőségét korlátozza. A nevezett
szervi kört azok általánostól eltérő karaktere miatt atipikus jelzővel szoktuk illetni.
Tekintettel arra, hogy a közfeladatok ellátásának fenti intézményrendszer nem minden esetben
tud eleget tenni, idővel számos olyan megoldás alakult ki, amelyek nem illeszkedtek a
közigazgatás klasszikus szervezeti megoldásai közé. A modern államok közigazgatási
intézményrendszere kitágult. Tág értelemben a közigazgatás megvalósító
intézményrendszerének a közigazgatás szervezetrendszerén túl részét képezik azok a
megoldások is, amikor az állam nem közvetlenül, saját szervein keresztül valósítja meg a
feladatokat, hanem egyéb más, nem állami, esetleg félállami szereplők bevonásával. Ezt az
esetet nevezzük közvetett, avagy indirekt közigazgatásnak, másképp paraetatizmusnak,
paraadminisztrációnak. 112 A közigazgatás tág értelemben vett intézményrendszere tehát a
direkt és indirekt megoldások együttes, egyidejű alkalmazásából alakul ki, bár arányuk
országonként és időszakonként jelentősen változhat.
A direkt közigazgatáshoz képest a közvetett közigazgatási megoldások - amiket a témakör
későbbi részében részletesen vizsgálunk majd - nagyobb rugalmasságot mutatnak. A
rendszerváltás követően (a neoliberális állam és közigazgatás-felfogás által inspiráltan) 113
sorra alakultak ki hazánkban is azok a konkrét intézmények, amelyek a közigazgatási szervek
mellett/helyett közfeladatokat láttak el. A továbbiakban mi csak a legfontosabbakat említjük
meg. Az intézményrendszer átmeneti jelenségei voltak az 1993-ban létrehozott ún.
társadalombiztosítási önkormányzatok, melyek autonóm, illetve kvázi autonóm jogi státusszal
látták el az egészség- és nyugdíjbiztosítás irányítását. 1998-ban azonban az intézményt a
jogalkotó megszüntette. Hasonló életutat jártak be a közalapítványok, amiket közjogi
személyként a Ptk. 1993-as módosításával vezettek be. Érdekes, hogy az intézmény be-,
valamint kivezetésének is az volt az indoka, hogy a közpénzeket a korábbiaknál ésszerűbben
és célszerűbben kell felhasználni. A közalapítványokat 2006-ban szüntette meg a jogalkotó,
napjainkban közcélú (közhasznú) alapítványok működnek.
Az indirekt közigazgatás többi intézménye már jóval maradandóbbnak bizonyult. 1993 óta
létezik a köztestületi önkormányzat (pl. gazdasági kamarák), mint közjogi jogi személyiséggel
rendelkező alakulat, valamint a közjogi személyiséggel rendelkező közintézet (egyetemek és
főiskolák). A gyakorlatban már létező, a jogi szabályozásban azonban még le nem tisztult
intézmény a közvállalat. 114 Végül a paraadminisztrácó körébe soroljuk azt a megoldást,
amikor közigazgatási feladatot nem valamilyen szerv, hanem egy magánszemély lát el
111 Lásd bővebben: BARTA, Autonóm struktúrák…, i.m. valamint BARTA Attila, Autonóm struktúrák a nemzetközi
gyakorlatban, Studia Juvenum A.D. 2009. Előadáskivonatok, 41-52.
112 LŐRINCZ, i.m. 251, BARTA Attila, Atipikus megoldások a XXI. századi közigazgatásban: közvetett
közigazgatás és autonóm struktúrák, Studia Juvenum A.D. 2007. Hallgatói tanulmányok, 25-37.
113 Lásd: MODEEN, Tore - ROSAS, Allan (szerk.), Indirect public administration in fourteen countries, Abo-
Academy Press, 1988.
114 Vö. FAZEKAS – FICZERE, i.m. 123.
77