segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

föderatív berendezkedés esetén tapasztalhatunk eltérést). Illetékességük az egész országra
kiterjed. A területi szervek illetékessége általában az alaptörvényben rögzített területi
tagozódáshoz (pl. régiók, megyék, járások, körzetek stb.) igazodik. Azokat a központi szint
alatt működő közigazgatási szerveket, amelyek (jellemzően természetföldrajzi okokból) ettől
eltérő keretekben működnek, területközi szerveknek nevezzük (hazánkban például vízügyi
hatóságok, bányakapitányságok, nemzeti park igazgatóságok). A közigazgatás
állampolgárokhoz legközelebbi szintje a településekhez kapcsolódik, itt jellemzően csak
önkormányzatokat találunk.
A munkamegosztással közvetlen kapcsolatban áll a horizontális és vertikális tagozódás. A
közigazgatásban ugyanis előbb mindig a feladatok jelentkeznek, ezekhez kell igazodnia a
szervezetnek, valamint a szervezetekben dolgozó személyzetnek. A munkamegosztás a
kérdést a feladatok oldaláról közelítette meg. Minél több és minél változatosabb a
közigazgatásra háruló feladattömeg, annál nagyobb igény mutatkozik a munkamegosztásra. A
szervezet oldaláról közelítve azt látjuk, hogy az idő előrehaladtával a közigazgatási szervezet
mind horizontálisan, mind vertikálisan differenciálódik, azaz egyre inkább kiszélesedik és
elmélyül.
Horizontális tagozódás alatt azt értjük, hogy azonos szinten, egymásnak mellérendelten hány
szerv (pl. minisztérium, területi államigazgatási szerv, helyi önkormányzat) helyezkedik el.
Vertikális tagozódás alatt pedig azt, hogy hány különböző szint (pl. központi, területi, helyi)
létezik a közigazgatásban. Napjainkban a legtöbb európai állam 8-12 ágazatot különít el.
2012-ben hazánkban nyolc minisztérium működik, ahol a Miniszterelnökség nem
minisztérium (nem is a minisztériumokról szóló törvény rendelkezik róla), hanem a
kormányfő munkaszervezete, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező központi
államigazgatási szerv. 119 A közigazgatás alacsonyabb szintjein az egymásnak mellérendelt
közigazgatási szervek száma ettől nagyobb. A civil közigazgatás két nagy ágának közös
találkozási felületén, a területi szinten mind államigazgatási, mind önkormányzati szervek
találhatóak. Számuk Magyarországon többnyire a megyei, fővárosi beosztáshoz igazodik,
azaz megyei (fővárosi) kormányhivatalból például 20 van, a Magyar Államkincstár
Igazgatóságaiból 19, mivel a fővárosi és Pest Megyei szervezetileg összeolvadt. A helyi
önkormányzatok, legyenek azok akár települési, akár területi típusúak, egymásnak ugyancsak
mellérendeltjei, ami nem csupán a település-település relációban érvényesül, hanem a
település-megye, valamint a kerület-főváros kapcsolatokban is. 120
Vertikálisan a közigazgatás három szintre osztható. A központi szintre, a területi szintre,
valamint a helyi szintre. A szintek számának kialakításában az állam területnagysága döntő
jelentőséggel bír. Föderatív berendezkedésű államok esetében (pl. Németország) a szintek
száma bővül, a kis alapterületű unitárius államokban ugyanakkor ettől kevesebb is lehet (pl.
Lichtenstein, Ciprus). 121 A differenciálódás valójában a közigazgatás területi, azaz
középszintjén szokott végbemenni. Annak ellenére, hogy a hivatalos (normatív)
119 A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 1. §, valamint 2010.
évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról. Ezen kívül http://www.kormany.hu/hu/miniszteriumok, 2011. augusztus 8-i letöltés.
120 Lásd ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA – VESZPRÉMI, i.m.
121 Lásd SZAMEL – BALÁZS – GAJDUSCHEK – KOI, Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása, Complex,
Budapest, 2011.
- 81 -