segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

kormánybiztos, nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos). 139 Tevékenységét a ME irányítja, amennyiben a ME megbízatása megszűnik, a kormánybiztos megbízatása is megszűnik. A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. Tevékenységét a Miniszterelnökség szervezetében működő titkárság segíti. Nem keverendő össze a kormánybiztosi poszttal a miniszterelnöki biztos intézménye. Utóbbit a ME fogja normatív utasításával a feladatkörébe tartozó feladat ellátására kinevezni (pl. kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzéséért felelős miniszterelnöki biztos). A biztos megbízatása határozott időre szól, de legfeljebb a ME megbízatásáig, munkáját a Miniszterelnökség titkársága segíti. 140 Végül utalunk még a tárcaközi bizottságok (pl. Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság), valamint egyéb tanácsadó testületek munkájára. Előbbiek rendeltetése a Kormány döntéseinek előkészítése és koordinációs feladatok ellátása, utóbbiak véleményező, tanácsadó funkcióval bírnak, a központi szinten találhatóak még az egyes szakterületekért felelős minisztériumok, amelyek a miniszterek munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szervek. 141 Az Alaptörvény 17. cikke szerint a minisztériumok felsorolásáról külön törvény rendelkezik. 2012-ben Magyarországon a minisztériumok felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény értelmében 8 minisztérium működik. A minisztériumok a Kszt. 60-68. § alapján tagolt szervezettel bírnak. Ez két jól elkülöníthető részre, a politikai változó, valamint a szakmai állandó személyzetre bontható. Előbbihez tartozik a miniszter, az államtitkár, a miniszteri kabinetfőnök, a politikai tanácsadók és főtanácsadók, utóbbi körbe soroljuk a kormánytisztviselőket, azaz a közigazgatási-államtitkárt és a helyettes államtitkárt, a főosztályvezetőket és helyetteseiket, az osztályvezetőket, valamint az érdemi ügyintézőket és ügykezelőket. A Miniszterelnökség szervezetében közigazgatási államtitkár nem működik. A minisztériumok legfontosabb feladatai a jogszabályok előkészítésében, stratégiák kidolgozásában, a nemzetközi, valamint civil kapcsolatok tartásában, adatgyűjtésben és szolgáltatásban van. 142 Konkrét hatósági tevékenységet csak szűk körben végeznek. A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki, akinek munkáját ő irányítja (pl. Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáért felelős miniszteri biztos). 143 Megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól és megszűnik az őt kinevező miniszter megbízatása megszűnésével. Tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő titkárság segíti. Az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladatok ellátására tárca nélküli miniszter nevezhető ki (pl. nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter). Tekintettel arra, hogy ennek a miniszternek nincs külön minisztériuma, tevékenységének ellátásában a KIM-ben működő kabinet segíti, 139 Kszt. 31. § (1) bek. 140 Kszt. 32. § (4) és (6) bek. 141 Kszt. 34. § (1) bek. 142 Ezzel kapcsolatban lásd az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 11. §-át. 143 Kszt. 38. § (1) és (4) bek. - 86 -
a hierarchiában ezek alatt, de még mindig a központi szinten helyezkedik el a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek kategóriája, melyek a központi közigazgatás rugalmasabb működését hivatottak biztosítani. Négy típus sorolható ebbe a körbe, mindegyiknek közös jellemzője, hogy a minisztériumi struktúrához képest hiányzik belőlük a politikai változó elem. Személyi állományuk kizárólag szakmai állandó elemekből épül fel. Ilyenek a kormányhivatalok, a központi hivatalok, valamint a lentebb részletezendő autonóm államigazgatási szervek és önálló szabályozó szervek. A kormányhivatalokat (pl. Magyar Energiahivatal) törvény hozza létre, a Kormány irányítása és a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt működő központi államigazgatási szervek, melyek törvényben meghatározottak szerint fegyveres rendvédelmi feladatokat is elláthatnak (lásd Nemzeti- Adó és Vámhivatal). 144 A kormányhivatalok területi szervekkel ritkábban rendelkeznek (pl. KSH és NAV esetén). A központi hivatal jogállással bíró központi államigazgatási szerveket (pl. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) kormányrendelet hozza létre és miniszter irányítása alatt működnek. 145 Területi szervekkel szinte kivétel nélkül bírnak. A közigazgatás alacsonyabb, területi szintjén (ami lényegében nem más, mint a központi szint és a települési szint között elhelyezkedő területi illetékességgel rendelkező közigazgatás) a közigazgatás különböző alrendszerei egymás mellett vannak jelen. A területi önkormányzatok, a rendészeti szervek területi egységei mellett így nagy számban működnek ezen a szinten a dekoncentráció elve mentén megszervezett területi államigazgatási szervek. A szervcsoport legfontosabb jellemzői, hogy az Alaptörvény szerint csak az Országgyűlés és Kormány létesíthet ilyen szervet, továbbá a dekoncentrált államigazgatási szervek mindig valamely ágazat irányítása és felügyelete alatt állnak, tehát erőteljes a centrumhoz való kapcsolódásuk, míg területi kötődésük gyenge. Végrehajtó jellegű feladataik ellátásához jellemzően speciális hatáskörrel rendelkeznek, a dekoncentrált szervek alapvetően hatósági tevékenységet látnak el, a bennük foglalkoztatottak közszolgálati szabályozás hatálya alatt állnak. A szervek hivatali formában működnek és egyszemélyi vezetés alatt állnak, társadalmi kontroll csak ritkán érvényesül irányukba. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a dekoncentrált szervek a központi közigazgatástól függő, annak alárendelt, külső végrehajtó szolgálatként működő szervek. Miután ezek mindig valamelyik központ államigazgatási szerv kirendeltségeként funkcionálnak, egy kivételével valamennyi különös hatáskörű: általános hatáskörű szerv a megyei (fővárosi) kormányhivatal (továbbiakban kormányhivatal). A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (továbbiakban Khtv.) 23. § alapján 2011. január elsejétől a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok jogutódjaiként működnek. Az Alaptörvény szerint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. 146 Élükön a kormánymegbízott áll. A 26 területi 144 Kszt. 70. § (1) bek. 145 Kszt. 72. § (1) bek. 146 Alaptörvény 17. cikk (3) bek. - 87 -
Page 1 and 2:
DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4:
Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 81 and 82: föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84: A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85: szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 89 and 90: (19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92: közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94: ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96: és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98: 3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100: ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?