segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />
való osztódását, sőt magának a jogállamnak az értelmét is. Napjainkban ismét átalakulóban<br />
van az állam és <strong>közigazgatás</strong> szerepe, melyben a közhatalmi eszközök, így a <strong>közigazgatás</strong>i jog<br />
is felértékelődőben van.<br />
Mindezekre tekintettel a <strong>közigazgatás</strong>-<strong>elmélet</strong> tárgykörében részletesen foglalkoznunk kell a<br />
jogállami <strong>közigazgatás</strong> alapvető jellemzőivel. Ebben központi helyet foglal el a <strong>közigazgatás</strong>i<br />
jog helye és szerepe, ami alatt „azon jogi szabályozás összességét értjük, mely elkülönül a<br />
magánjogtól és a közjogi személyiséggel bíró szervek tevékenységét szabályozzák.” 39<br />
A <strong>közigazgatás</strong> jognak való alárendeltsége és a törvényesség elvének érvényesülése a<br />
polgári államfejlődés eredményeként alakult ki.<br />
Az azt megelőző társadalmi-gazdasági formációkban, így a polgári átalakulást megelőző<br />
abszolutizmusban is szabályok alapján működött a <strong>közigazgatás</strong>, de ezek jelentős részét belső<br />
szabályok alkották, míg a különböző elnevezésű jogszabályok (törvények, királyi rendeletek<br />
stb.) bár léteztek, de nem a népakaratot, közakaratot fejezték ki. A törvények tartalma a<br />
polgári forradalmak által változott „a közakarat kifejezőjévé”. A törvényhozó hatalmi ág által<br />
hozott jogszabály primátusa a parlament választott jellegéből ered, mely a népszuverenitás<br />
közvetett kifejezése. A törvények hatálybalépését követően a végrehajtó hatalmi ág és a többi<br />
állami szerv fő feladata azok realizálása a valóságban. A <strong>közigazgatás</strong> meghatározóan a<br />
végrehajtó hatalmi ági funkciókat valósítja meg, mely feladata ellátásának jogalapja és<br />
egyben korlátja is a törvény. Ez nem jelenti azt, hogy a <strong>közigazgatás</strong> a törvények<br />
végrehajtásában ne alkothatna maga is általánosan kötelező magatartási szabályokat<br />
tartalmazó jogszabályokat, de csak a törvény keretein belül. A <strong>közigazgatás</strong>i jog forrásai így a<br />
törvényen kívül minden más, jellemzően a végrehajtó hatalmi ágba tartozó <strong>közigazgatás</strong>i<br />
szervek által megalkotott jogforrás, valamint a nemzetközi jog és a bíró alkotta jog.<br />
A <strong>közigazgatás</strong> törvényessége, illetve törvény alá rendeltsége így inkább a <strong>közigazgatás</strong> jog<br />
alá rendelését jelenti tartalmilag. Ugyanakkor a jogszerűség feltételezi a jogforrási<br />
hierarchia érvényesülését, mely megint csak törvényre, sőt általában az alaptörvényre<br />
(alkotmányra) vezethető vissza.<br />
A <strong>közigazgatás</strong> jogszerűségét széles értelemben kell alkalmazni 40 a következők szerint.<br />
Egyrészt a jogszabályok betartásában beletartoznak a jogszabályokon kívül a jogszerűen<br />
kiadott irányítási belső normák is. Ez a széles értelemben vett törvényesség, tehát jogszerűség<br />
elve, mely korlátozza a <strong>közigazgatás</strong> működését, a <strong>közigazgatás</strong> normatív és egyedi aktusai<br />
nem lehetnek jogellenesek, ami a normatív aktusoknál azzal egészül ki, hogy nem lehetnek<br />
magasabb szintű jogforrással sem ellentétesek.<br />
A törvényesség a <strong>közigazgatás</strong> működésének alapja, ami azt jelenti, hogy a <strong>közigazgatás</strong> –<br />
főszabályként- csak akkor cselekedhet, ha arra jogszabály feljogosítja, azaz hatásköre van.<br />
Ugyanakkor ennek a másik oldala azt jelenti, hogy a <strong>közigazgatás</strong> kötelessége a törvényesség<br />
39 RIVERO, Droit administratif, 24.<br />
40 AUBY, Jean-Marie, Generalités - Le principe de légalité. In: Droit Public. Ed. ECONOMICA, Paris, 1985,<br />
190-205.<br />
35