segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />
miniszterek és az általuk vezetett minisztériumok külön-külön nem alakítói a kormányzati<br />
tevékenységnek.<br />
1.4. Jogállam és <strong>közigazgatás</strong>, valamint szolgáltató <strong>közigazgatás</strong><br />
Ehelyütt a <strong>közigazgatás</strong>nak a jogállammal való kapcsolatát csak röviden vizsgáljuk, ugyanis<br />
annak bővebb kifejtését megadta a II. témakör. A jogállamiság kritériuma azt jelenti, hogy az<br />
állam, valamennyi szervével egyetemben a jog rendelkezéseinek (mint mindenki által<br />
megismerhető szabályrendszernek) veti alá magát. 85 Jogszabályok határozzák meg a<br />
<strong>közigazgatás</strong> közhatalmi minőségét, jogosítványait, feladatait, szervezetét, ami átláthatóbbá,<br />
kiszámíthatóbbá teszi működését.<br />
Hazánkban a legmagasabb szintű jogszabály 2012. 01. 01. óta Magyarország Alaptörvénye,<br />
amely részletesen foglalkozik a <strong>közigazgatás</strong> kérdésével. Az Alaptörvény legfontosabb<br />
rendelkezéseit további törvények bontják ki. Ezek egy része ún. 2/3-os, illetve az Alaptörvény<br />
fogalomhasználatával élve sarkalatos törvény, másik része ún. egyszerű törvény. Nem szabad<br />
azonban ebből a körből kirekeszteni azokat a nem közhatalmi jellegű, illetve <strong>közigazgatás</strong>inak<br />
nem minősülő eszközöket sem, amelyeket a <strong>közigazgatás</strong> működése során alkalmaz.<br />
Tudnunk kell továbbá, hogy a XXI. századi polgári államok <strong>közigazgatás</strong>a nem csupán<br />
jogállamként aposztrofálható. A <strong>közigazgatás</strong>i feladatok mennyiségi és minőségi<br />
növekedésével a <strong>közigazgatás</strong> egyre inkább a társadalom infrastrukturális alapjává, a<br />
társadalmi intézmények hiányosságait, fogyatékosságait pótló, kiegészítő rendszerré válik. 86<br />
Emiatt tekintjük napjaink <strong>közigazgatás</strong>át egyszersmind szolgáltató <strong>közigazgatás</strong>nak, ugyanis<br />
számos olyan feladatot vállal magára, amiket - miután azok gyakran nem kifizetődőek - a<br />
társadalom többi szereplője nem tud (ilyen lehet pl. a munkaerő-vándorlás), vagy nem akar<br />
(pl. katasztrófavédelem) ellátni.<br />
Napjaink fejlett polgári demokráciáinak <strong>közigazgatás</strong>a tehát szükségképpen ötvözi mindazon<br />
elemeket, amelyek a <strong>közigazgatás</strong> fejlődése során, a különböző fázisokat jellemezték.<br />
Bizonyos területeken ma is felfedezhető a rendészeti jelleg (lásd építésrendészet, tűz-,<br />
járvány- idegenrendészet), hiszen enélkül rendezett állami, társadalmi működés nem létezhet.<br />
Ugyanakkor a mai <strong>közigazgatás</strong>ok jogállami <strong>közigazgatás</strong>ok is egyben, miután ez garantálja<br />
az önkénytől mentes, kiszámítható működést (pl. <strong>közigazgatás</strong>i eljárási szabályok). Végül<br />
szolgáltató karakterrel is bírnak, mivel egyes területeken csak ezáltal biztosítható a társadalmi<br />
folyamatok igazságos alakulása (többek között ilyen a szociális igazgatás területe).<br />
2. Irányzatok a <strong>közigazgatás</strong> fogalmának meghatározásában<br />
Az előző alpontban leírtak rávilágítottak arra, hogy a <strong>közigazgatás</strong> egy olyan „sokarcú”<br />
jelenség, amely attól függően, hogy milyen tudomány optikáján keresztül vizsgáljuk, más és<br />
más oldalát mutatja. Értelemszerűen más lesz a hangsúlyos akkor, hogyha állam- és<br />
85 Vö. LŐRINCZ, i.m. 28.<br />
86 LŐRINCZ – TAKÁCS, i.m. 143.<br />
62
Change language