Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

141
1885. megjelent műve is tartalmaz egynéhány irodalomtörténeti és
művelődéstörténeti adatot e tárgyra vonatkozólag. 1
Utóbbi időben több oldalról tették e jelenséget megfigyelés
tárgyává.
Moll A. „Die conträre Sexualempfindung” című művében közli,
hogy (3. kiadás, Berlin, 1899. 281. és 317. 1.) rendellenes nemi érzéssel
terhelt egyéneknél a masochismus teljes kifejlődését látta többízben,
legutoljára oly esetben, amelyben ilyen masochista contrarsexuális
egyén egy arra rendelt férfinak 20 paragrafusból álló, kimerítő uta-
sítást nyújt, amely szerint az illetőnek a levél írójával kell mint
rabszolgájával elbánni.
1891 júniusában Stefanowsky Dimitri úr, akkoriban állam-
ügyészhelyettes Jaroszlawban (Oroszország), közölte velem, hogy ő
már 3 évvel előbb, mint én a vita sexuális e perverzióját a „masochis-
mus” neve alatt ismertettem, foglalkozott e jelenséggel, amelyet „pas-
sivismus” nevével illetett, 1½ évvel ezelőtt pedig Kowalewszky ta-
nárnak (Charkow) egy erre vonatkozó dolgozatát mutatta be az orosz
„psychiatriai archívum” részére, és 1888 novemberében a moszkvai
jogi egyesületben előadást tartott e tárgyról jogi és lélektani szem-
pontból 2 (Közölve „a társaság közlönyéiben 1890. 6-8. sz.).
Schrenck-Notzing „Die Suggestions-Therapie bei krankhaften
Erscheinungen des Geschlechtssinnes etc.” című művében a maso-
chismusnak, valamint a sadismusnak is szentel egy-egy fejezetet,
amelyekben több saját megfigyelését teszi közzé.
Nagyon érdekes dolog a masochismus jelenségeinek kutatása a
szépirodalomban.
Deák E. pesti tanár úr, szíves volt figyelmeztetni arra, hogy a
masochisták kedvenc gondolata, a szeretett lény teherhordó állatá-
nak lenni, már az ó-indiai irodalomban is előfordul, így a „Pantscha-
tandrá”-ban (Benfey, II. kötet, IV. könyv), „a női szeszélyről” szóló
mesében, amely ezt tartalmazza: „Nenda király neje (aki egy sze-
relmi jelenet miatt igen megharagudott urára) minden kérés dacára
nem adta át magát nemi élvezetre. Erre a király így szólt hozzá:
„Kedvesem, nélküled egy percig sem tudok élni, lábaid elé omolva
1 A masochismus lényegét élesen el kell különíteni attól, ami e műnek
tulajdonképpeni veleje, hogy a szerelem mindig a fájdalomnak nyomát tartal-
mazza. A szerelmi vágyakozást már régen „örömmel és fájdalommal teli”-nek
jellemezték a költők „kéjes kínról” vagy „fájdalmas kéjről” regéltek. Ezt nem
szabad a szerző példája után a masochismussal összezavarni, ép oly kevéssé jogo-
sult ez, mintha a szeretett nőt, aki nem akarja magát megadni, „kegyetlenének
mondjuk. Mindenesetre érdekes azonban, hogy Hamerling (Amor und Psyche 4.
ének) osztrák költő ezen érzésnek kifejezésére teljesen masochistikus képeket,
(korbácsolást) használ fel.
2 Lásd a szerzőnek „Pasisivismus” című művét. (Archives d'Anthropologie
criminelle, 1892, VII. 294. 1.)