Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

414
neurastheniába esett. Hidegvízkúra némi javulást tüntetett föl.
Újabb coitus-kísérlet ismét impotentiához vezetett; újból mastur-
bálni kezd; ezzel azonban szintén fel kell hagynia. Most élő madara-
kat fogdos és csőreiknél fogva lebegteti azokat. A kínzott állat látása
erectiót kelt föl benne, amint az állat csőrével a glans penishez ér,
azonnal kéjes ejaculatió áll be. (Dr. Wachholz, Friedriche Blätter f.
ger. Medizin, 1892. 6. füzet, 336. 1.)
4. Masochismus és nemi függőség.
Bizonyos körülmények között a masochismus 1 is törvényszéki
jelentőséggel bírhat, mert a modern büntetőtörvény már nem ismeri
el a tételt: „volenti non fit injuria”; a most érvényben levő osztrák
büntetőtörvény 4. §. világosan kimondja: bűntettet oly egyén ellen
is el lehet követni, aki kívánja a maga megkárosodását.
De aránytalanul nagyobb a criminal-psychológiai jelentősége
a nemi függőség tényeinek. Ha az érzékiség tülerős, esetleg vala-
mely fetisch varázshatalma alatt áll és az erkölcsi ellenállóképesség
csekély, akkor a pénzsóvár vagy bosszúálló nő, aki a szellemi szen-
vedély bilincseivel tartja fogva a férfit, ezt a legsúlyosabb bűntet-
tekre ragadhatja; élénk bizonyítéka ennek a következő eset.
223. sz. megfigyelés. Egy család meggyilkolása nemi függő-
ségből. N., cataniai szappangyáros 34 éves, 1886 dec. 21-én éjjel mel-
lette alvó nejét tőrrel agyonszúrta ós 7 éves és 6 hetes lányait is
meggyilkolta. N. eleinte tagadott, a gyanút másra igyekezett hárí-
tani, majd körülményes beismerést tett és kérte, hogy végezzék ki.
Ν. egészséges család tagja, maga is egészséges, becsült és el-
ismert jó üzletember, nejével boldog házaséletet élt, de évek óta egy
maîtresse tartotta fascináló hatalmában.
Neje és a világ előtt titokban tudta tartani e viszonyát.
Ez a női szörnyeteg féltékenységet keltett föl benne és azzal
a nyilatkozatával, hogy csak házasság esetén marad tovább az övé,
annyira megőrjítette gyenge és szerelmében egész bolond N.-t, hogy
1 Herbst (Handb. des österr. Strafr. Wien, 1878 72. 1. megjegyzi, hogy vannak
bűntények, melyek a megsértett egyén beleegyezésének megtagadásán alapulnak
s így nem követtetnek el akkor, ha a sértettnek látszó egyén beleegyezését adta
(pl. lopás, erőszak).
Herbst ide számítja azonban a személyes szabadság korlátozását (?) is.
Ε pontra vonatkozólag a nézetek az utóbbi időben lényegesen megváltoztak.
A német birod. büntetőtörv. egy ember meggyilkolásánál ennek beleegyezését oly
fontos körülménynek tartja, hogy a gyilkost sokkal enyhébben bünteti. (216. §.)
A szerelmeseknek ú. n. kettős öngyilkosságai lebegtek a törvényszerkesztők
szemei előtt. Természetes, hogy a testi sértés és szabadságmegvonás eseteiben az
illető beleegyezését hasonló megítélés alá kell venni. Egy állítólagos beleegyezés
valószínűségének megítélésénél mindenesetre nagy fontossággal bír a masochis-
mus ismerete.