Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

261
Patienst nem lehet azon őrületéből kijózanítani, hogy ő V.
grófnő; hivatkozik arra, hogy szülésznő megvizsgálta és nőnek
találta. A grófnő nem fog férjhez menni, mert a nőket megveti.
Minthogy patiens női ruhát és magassarkú cipőt nem kàp, a nap
legnagyobb részét az ágyban tölti el, úgy viselkedik, mint egy elő-
kelő beteg nő, finnyásnak mutatja magát és bonbonokat kér, stb.
Haját lehetőség szerint fonalban viseli; szakállát kitépi; zsemlyéből
melleket alkot magának.
1874-ben caries áll be a baloldali térdizületben, melyhez lassan
phthisis pulmonum társul. 1874 december 2-án halál. Koponya nor-
mális; homloki agy elsorvadt, agyvelő vérszegény. Mikroskopice
(Dr. Schule): A homloki lebeny felső rétegének ganglionsejtjei
könnyű zsugorodást mutatnak; a vérerek adventitiájában sok zsír-
szemcse látható; á! g,lia változatlan, szétszórt pigmentfoltok és col-
loidszemcsék itt-ott. Az agykéreg alsó rétege normális; nemi szervek
igen nagyok, herék puhák, kicsik, átmetszetben makroskopice nem
mutatnak változást.
A nemi átváltozásnak ezen föltételeit és fejlődési fázisait az
előzőkben feltüntetett őrülete igen ritka, jelenség az emberi elme
pathologiájában. A felsorolt eseteken kívül – melyek saját megfi-
gyeléseim – mint epizodikus jelenséget volt még alkalmam egy rend-
ellenes nemi érzésű nőnél megfigyelni. (Psychopathia sexualis, 7.
kiad. 118. megfigy.), mint tartós jelenséget egy eredetileg paranoiá-
ban szenvedő leánynál, végül egy hasonlóképpen paranoiában szen-
vedő nőnél.
Az irodalomban az Arndt könyvében aphoristikusan közölt,
a Sérieux által (Recherches cliniques, 33. 1.) meglehetősen felületesen
leírt, végül az Esquirol két ismert esetén kívül nem emlékszem más
ilyen esetre.
A 196. lapon említést tettem ama érdekes vonatkozásokról,
melyeket az őrületszerű nemi átváltozás és az úgynevezett skytha-
őrület közt felismertek.
Marandon (Annales médico-psychologiques, 1877. 161. 1.) és
mások tévesen tették fel, hogy e szittyánál valóságos őrület és nem
puszta) eviratió esete forgott fenn. Az empirikus tényállás törvénye
szerint a ma olyannyira ritka őrület az ókorban sem lehetett gya-
kori. Minthogy pedig csak paranoia alapján képzelhető el, ennél-
fogva nem is lehet endemikus megjelenési alakról szó, hanem inkább
az eviratiónak babonás értelmezéséről (az istennő haragja), amint
azt Hippokrates megjegyzéseiből sejteni is lehet.
De az ú. n. scytha-őrület és a puebloindiánoknál tett tapaszta-
latokból azon anthropologiailag érdekes tény tűnik ki, hogy a herék