Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

433
szorul az eset, hol a kezdődő dementia paralytica vagy senilis any-
nyira kifejlődtek már, hogy sejthetjük vagy feltételezhetjük azokat,
de teljes diagnostikai bizonyítékot még nem szolgáltatnak.
7. Természetellenes erkölcstelenkedés (Sodornia 1 ).
(Osztr. btk. 129. §. törvénytervezet 190. §. német btk. 175. §.)
a) Állatgyalázás (bestialitás) 2
Az állatgyalázás – bármennyire undorítónak és förtelmesnek
tűnik föl tisztességes ember előtt – sem támad mindig psychopatho-
logiai feltételekből. Mélyen álló moralitás, a természetes nemi érint-
kezés nagy akadályai mellett fennálló heves nemi vágy lehetnek
ezen úgy férfiaknál, mint nőnél előforduló ellenállhatlan vágynak
indító motívumai.
Polák révén tudjuk, hogy Perzsiában az a tévhit ad tápot e
műveletnek, hogy ezáltal a gonorrheától megszabadulhatnak; külön-
ben Európában is sok helyütt azt hiszi a nép, hogy kis lánnyal való
közösülés útján megszabadulhat nemi bajától.
A tapasztalás szerint a bestialitás nem nagyon ritka a tehén-
és lóistállókban. Sokszor nőstény kecskéket, kutyákat, sőt tyúkokat
is használnak, amint Tardieu és Schauenstein (Lehrb. 125. 1.) esetei
tanítják.
Ismeretes Nagy Frigyes rendelkezése azon esetből kifolyólag,
mikor egy lovas ilyen módon kancáját gyalázta meg: „Disznó kö-
lyök, akit a gyalogságba kell áttenni!” A nőknek állatokkal való
érintkezésénél eddig csak kutyák szerepeltek. A nagy városok
erkölcsi süllyedtségének elrémítő példája, amelyet Masehka közöl,
egy párizsi nő, aki zárt körben, belépti díj mellett, kéjencek előtt
azzal produkálta magát, hogy egy betanított buldoggal közösült.
229. sz. megfigyelés. Egy vidéki városban 30 éves, előkelőbb
rangú férfit tyúkokkal űzött sodomián érték tetten. Sokáig gyana-
kodtak a tettesre, mert a tyúkok egyik a másik után pusztultak el;
1 Az uralkodó elnevezésekhez ragaszkodom, mikor a bestialitást és päderas-
tiát sodomia neve alá foglalom. A „Genesisben”, mely a 19. fejezetben először hasz-
nálja ezen kifejezést, kizárólag a paderastiát jelentette. Később aztán gyakran
használták oly értelemben, mint a bestialitást. A moraltheologusok, mint liguori
ezt. Alfonz, Gury stb. mindig helyesen tettek külömbséget: sodornia azaz concubi-
tus cum persona ejusdem sexus és bestialitás, azaz coneubitus cum bestia között.
(1. Olfers, Pastorelmedezin 78. 1.) A jogászok csináltak zavart a kifejezések haszná-
latában, amennyiben beszéltek: „sodornia ratione sexus” és „sodornia ratiooie
generie”-ről. A tudománynak azonban ez esetben a theologia ancillá-jának kellene
magát elismernie s a helyes szóhasználathoz visszatérnie.
2 Érdekes histor. jegyzeteket lássd Krause, Psyehol des Verbrecheng, p. 180.-
Masehka, Handb. III. 188. 1. – Hof mann, Lehrb. der ger. Medizin 180. 1. – Rosen-
bäum, Die Lustseuche, 5. kiad. 1892.