Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

316
L. autobiographiájában a következőket olvassuk:
„A tanítványom bálványozó szerelemmel vett körül; előttem
a legnagyobb mértékben rokonszenvesnek tűnt föl. Minthogy tud-
tam, hogy reménytelenül folytat szerelmi viszonyt egy léha segéd-
del és állandóan bizalmas érintkezés fűzi erkölcstelen cousine-jaihoz,
azért nem akarta őt magától eltaszítani. A részvét és azon meggyő-
ződés, hogy ellenkező esetben teljesen elzüllik, bírtak rá arra, hogy
közeledését eltűrjem.
Irántam való vonzalmát nem tartottam veszélyesnek, mert le-
hetelennek hittem, hogy (szerelmi viszonyát tekintve) egy lélekben
két szenvedély foglalhat helyet (férfi és nő iránt egyszerre); azon-
kívül ellenálló képességemben is bíztam. Szóval A.-t magamnál tar-
tottam, erkölcsi elveimet működésbe helyeztem és kötelességemnek
tartottam, hogy A. szerelmét nemes vonással vonjam be. De csak-
hamar be kellett látnom, hogy mily hiú ábránd után törtem. Midőn
egy ízben elszenderedtem, A. módot talált arra, hogy vágyát rajtam
kielégítse. Még idejekorán ébredtem föl és ha erkölcsileg erősebb
lettem volna, még visszautasíthattam volna támadását, de oly izga-
tott voltam – szinte részeg -, hogy az Ő akarata érvényesült.
Leírhatatlan, amit utólag éreztem; el voltam keseredve, hogy
azon erkölcsi elveim, melyeket eddig annyi fáradozással sikerült ér-
vényben tartanom, most ily vereséget szenvedtek, féltem a felfede-
zéstől és a megvetéstől, emellett ujjongtam, kimondhatatlan érzéki
öröm érzése fogott el; haragudtam szerencsétlen társnőmre, egyúttal
a legnagyobb gyengédség érzése fűzött hozzá. A. nyugodtan mosoly-
gott az én kedélyizgalmamon és igyekezett engem megnyugtatni.
Újszerű állapotban találtam föl magam. Barátságunk éveken
át tartott; kölcsönös masturbatióban éltünk tovább, soha kicsapon-
gást nem űztünk, cynikusok sem lettünk.
A közöttünk fennálló nemi érintkezés azonban mind alább ha-
gyott. A. gyöngédsége veszített nagyságából, az enyém nem, bár ér-
zéki vágyaim megnőttek. A. házassági tervekkel foglalkozott egy-
részt, mert jövőjét akarta biztosítani, másrészt mert érzékisége nor-
mális irányt vett föl. Talált is magának férjet; kívánom, hogy ez
boldogítsa őt, de kételkedem benne. Magamnak pedig kilátásom van
arra, hogy époly örömtelenül és nyugtalanul küzködöm végig további
életemen, mint tettem azt ifjúkoromban.
Fájdalommal gondolok azon időre, melyet kedvesem társaságá-
ban töltöttem. A vele való nemi érintkezés nem nyugtalanítja lelki-
ismeretemet, mert én az ő csábításának áldozata vagyok s mindig
arra törekedtem, hogy erkölcsének romjait megmentsem és őt jól
nevelt és ép erkölcsű egyénné neveljem, ami sikerült is. Emellett
megnyugtatást találok azon gondolatban, hogy erkölcsi törvények