Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

203
nek, szinte undorítónak találta őket. Több élvezetet okozott neki a
kirakatok nézegetése, de ezeket ritkán újították meg. Kielégítést
keresett a divatlapok olvasásában, egyes szép fetischdarabok meg-
vásárlásában. Legnagyobb szerencséjének tartaná, lia a boudoir
toilette-művészetét, avagy a női ruhaüzlet próbatermének műveit
élvezhetné, vagy ha egy elegáns világi hölgynek femme de chambreja
lehetne és toilettjeit rendezhetné. Masochismusnak vagy homosexua-
litásnak jeleit nem látjuk nála; teljesen férfias megjelenése van.
(Garnier, La folie à Paris, 1890.)
A női ruházat egyes részei iránt tanúsított szenvedélyes érdek-
lődés egy esetét közli Hammond (op. cit. 43. 1.). Itt is a patiens élve-
zete abból áll, hogy fűzőt viselhessen és más női ruhadarabokat
(rendellenes nemi érzésnek semmi nyoma). Túlerős fűzés okozta fáj-
dalom – akár magán, akár nőkön – neki örömére szolgál, íme a
sadistikus-masochistikus elem. Ilyen eset lehet a Diez (Der Selbst-
mord, 1838. 24. 1.) közölte is, amelyben egy fiatalember nem tudta
azon vágyát fékezni, hogy női ruhát szétszaggasson. Ε szétszakítás
alatt rendszerint ejaculatio állt be nála.
A fetischismusnak a fetisch elpusztítási vágyával való kapcso-
lata (ez utóbbi mintegy élettelen tárgyon elkövetett Sadismus) úgy
látszik, elég gyakori. (L. 102. sz. megfigyelést.)
A kötény oly ruhadarab, melynek ugyan tulajdonképpen nincs
intim karaktere, de szövete és színe az alsó ruhára emlékeztet, és
egyszersmind a viselet helyének is megvannak a nemi vonatkozásai.
(Lásd: a „Schürze” szónak metonymice „Unterrock” helyett való
alkalmazását a német közmondásban: „Jeder Schürze nachlaufen”
stb.) Ez szolgáltat alapot a következő eset megértéséhez:
108. sz. megfigyelés. C. 37 éves egyén, súlyosan terhelt család
tagja, plagiocephal koponyával, szellemileg nem nagyon fejlett, 15
éves korában egy szárítás céljából felakasztott kötényt pillantott
meg; magára öltötte és egy korlát mögött onanizált; azóta ha kötényt
pillantott meg, nem tudta megállni, hogy ae actust meg ne ismételje.
Ha látott valakit – legyen az férfi vagy nő – kötényben, utána kel-
lett futnia. Hogy a folytonos köténylopásoktól megszabadítsák, 16
éves korában a tengerészeihez adták. Ott nem látott kötényeket és
nyugodtan is viselkedett. 19 éves korában visszatérve, újból kötényeket
lopott, ezáltal végzetes bonyodalmakba keverődött, többször bezár-
ták; huzamosabb ideig egy trappista-kolostorban tartózkodva, igye-
kezett bajától megszabadulni. Onnan kilépve újból áldozatául esett»
Újabb lopás alkalmával rendőrorvosilag megvizsgáltatván,
tébolydába került. Sohasem lopott mást, mint kötényt. Élvezettel
gondolt az első lopásra. Álmaiban csak kötényekkel foglalkozott.