Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

237
ösztönömből, Hogy magam passive használtassam. Orvos lettem, egy
vidéki városba kerültem, ahol úgy kellett élnem, mint egy apácának.
Hajlamom támadt női társaságok felkeresésére, ahol szívesen
is fogadtak, mert látták, hogy nem vagyok olyan egyoldalú, mint a
többi férfiak és érdeklődtem a női toilettek és más nőknek való
téma iránt. Mindazonáltal szerencsétlennek és egyedül éreztem
magam.
Szerencsémre megismerkedtem a városban egy hasonló érzésű
egyénnel; egy időre beértem vele; midőn azonban el kellett távoznia,
oly kétségbeesés és búskomorság fogott el, hogy öngyilkosságra
gondoltam.
Minthogy a kis városban nem tudtam tovább kibírni, beköl-
töztem mint katonaorvos a fővárosba; itt ismét fellélegzettem, na-
ponta 2-3 ismeretséget is kötöttem. Sohasem szerettem a fiúkat
vagy fiatal egyéneket, csak valódi férfialak tudott elragadni. így
kerültem ki a zsarolók kezeit. Az a gondolat, hogy a rendőrség ha-
talmába eshetem, borzalommal töltött el, de nem tudott vágyaim,
kielégítésétől visszatartani.
Néhány hónappal később beleszerettem egy 40 éves bankhiva-
talnokba; 1 évig hű is maradtam hozzá; úgy éltünk, mint egy sze-
relmes pár; én a nő voltam, akit az uram becézgetett. Egy napon
azonban áthelyeztek egy kis városba; nem tudtunk megvigaszta-
lódni. Per totam noctem postremam nos vicissim osculati et ample-
xati sumus.
T.-ben kimondhatatlanul szerencsétlennek éreztem magam,
dacára annak, hogy akadtam néhány „testvérre”. Nem tudtam sze-
relmesemet elfeledni. Ösztönöm durva kívánságainak kielégítésére
katonákat választottam magamnak. Ezek pénzért megtettek min-
dent, de hidegen hagyta őket a dolog, élvezetet nem találtak benne.
Sikerült a fővárosba való visszahelyezésemet kieszközölni. Újból
szerelmi viszonyom volt, de féltékeny lettem, mert kedvesem sokat
járt társaságba, hiú és kacér volt. Szakítottam vele. Nagyon szeren-
csétlen voltam és örültem, hogy áthelyezés által elkerülhetek a fő-
városból. Most egyedül, vigasztalanul ülök C-ben; 2 bakát kitaní-
tottam, de hasonló eredménytelenséggel, mint előbb. Mikor akadok
ismét valódi szerelemre?! – Középtermetű, jól fejlett, kissé kiélt
kinézésű egyén vagyok, éppen azért, ha hódítani akarok, a toilette-
művészetet veszem segítségül. Tartásom, gestusaim, hangom férfias.
Testileg oly fiatalnak érzem magam, mint egy 20 éves ifjú. Szeretem
a színházat, rajongok a művészetekért. Figyelmem a színházban a
színésznőkre irányul, akiknek mozdulatát és ruhájuk minden redőjét
megfigyelem és megbírálom.
Férfitársaságban félénk, elfogult vagyok, de a magamfajta