Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

74
gyalázza, azután megölje. Ezen emberi formába bujtatott bestia
kimondhatatlan élvezetet talált az ilyen dolgokban. Volt két segítő-
társa is. A szerencsétlen gyermekek hulláit elégették és csak a na-
gyon szép gyermekfejeket őrizték emlék gyanánt. H. ö. Eulenburg
föntidézett művével, aki csaknem teljesen bizonyossá tette, hogy
Rays zavart elméjű volt. Ugyanezen szerző értekezése „Die Zu-
kunft”-ban, VII. évf. 26. sz.; Bossard et Maulle, Gilles de Rays, dit
Barbe-Bleue, Paris, 1886. ,.Champion); Michelet, histoire de France
tome VI. 316-326. ο.; Bibliotèque de Criminologie, t. XIX., Paris,
1899. 245. o.
Ha a kéjes érzés és kegyetlenség közötti kapcsolatot magya-
rázni próbáljuk, akkor azon quasi még normális, physiologiai ese-
tekből kell kiindulnunk, midőn egy különben normális, de nagyon
ingerlékeny individuum a kéjérzés tetőfokának pillanatában karmol
és harap; az erő e megnyilvánulásai közönségesen a harag következ-
ményei. Tekintetbe kell vennünk továbbá, hogy a szerelem és a ha-
rag nemcsak a két legerősebb szenvedély, hanem a testileg erős
(sthenikus) indulat egyedüli formái is. Mindkettő tárgyát hatalmába
igyekszik keríteni és természetszerűleg testi behatással akar erejé-
nek érvényt szerezni; mindkettő leghevesebb izgalomba hozza a
psychomotorikus sphaerát s ez az izgalom eredményezi a normális
megnyilvánulást.
Ε szempontból ítélve meg a dolgokat, könnyen érthetővé válik,
hogy a kéjérzés oly tettekre ösztönöz, melyek különben a harag ki-
folyásai. 1 A kéjérzés épúgy, mint a harag, az exaltatio egy-egy álla-
pota, az összes psychomotorikus sphaerák hatalmas izgalma. Ez
olyan ösztönt vált ki az illető fölizgató objectummal szemben, hogy
lehetőség szerint a legintensivebb módon reagáljon. Ép úgy, mint a
mániákus exaltatio az őrületes rombolási szenvedélybe csaphat,
mely ennek az általános fölizgulásnak esztelen, néha látszólag ellen-
séges indulatú tettekben akar kifejezést adni. Ezek bizonyos mér-
tékben, mint psychikai együttműködések mutatkoznak; de azért nem
az izombeidegzés puszta és öntudatlan ténye (ami mint esztelen handa-
bandázás szintén előfordulhat) szerepel itt, hanem valóságos hyper-
bulia, megkettőztetett akarat sarkalja az illetőt, hogy az őt izgató
individuumra lehetőleg mély hatást gyakoroljon. Ennek természete-
sen leghathatósabb eszköze a fájdalom okozása.
A szenvedély tetőfokán megnyilvánuló, ez a fájdalmasságot
okozó vágy bizonyos esetekben komoly bántalmazássá, az áldozat
1 Schultz, (Wiener med. Wochenschrift, 1869. 49. sz.) egy 28 éves férfi érdeke»
esetét közli, aki csak akkor tudta feleségével a coitust véghezvinni, lia előzőleg
mesterségesen haragos indulatba jött.