Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

136
68. sz. megfigyelés. Ζ. 27 éves művész, erős testalkatú, kellemes
külsejű egyén, állítólag nincs terhelve, ifjúkorában egészséges volt,
23. éve óta ideges és hypochonder-szerű hangulatra disponált. Nemi-
leg a renommage-hoz vonzódik, ámbár nincs valami nagy működő
képessége. A női nem részéről észlelhető előzékenység dacára patiens
viszonya a nőkhöz csak ártatlan gyengédségekre szorítkozik. Ε mel-
lett érdekes az a tulajdonsága, hogy oly nőkre áhítozik, akik kihí-
vóan viselkednek vele szemben. 25 éves kora óta azt a megfigyelést
tette, hogy a nők – bármily csúnyák legyenek is – nemi izgalomba
hozzák, ha lényükben valami fölényest, hatalomra vallót fedez fel.
Egy haragos szó ilyen nő szájából elegendő arra, hogy a legnagyobb
erectióba hozza így pl. egy napon kávéházban ülve fültanúja volt
annak, midőn a (rút) pénztárosnő a pincért erélyes hangon kiszidta.
Ε jelenet a leghevesebb nemi izgalomba hozta, amelyet rövid idő
múlva ejaculatio követett. A nőktől, akikkel nemi érintkezésbe akar
lépni, megkívánja, hogy ezek őt visszataszítsák, mindenféle módon
megkínozzák stb. Azt hiszi, hogy csak oly nő tudná őt felizgatni, aki
Sacher-Masoch regényeinek hősnőihez hasonlít.
Az ideális masochismus ezen eseteiből kiviláglik, hogy az
ezen anomáliával terhelt egyénekre nem az a fontos, hogy fájdal-
mat éreznek, és így a Schrenk-Notzing és Eulenburg által megalko-
tott „algolagnia” elnevezés nem vonatkozik a masochistikus érzések
és képzelődések lényegére és psychikai magvára. Mert a fő benne az
a kéjtől kísért tudat, hogy egy más személy akaratának van alá-
vetve és a bántalmazásnak akár ideális, akár valóságos markírozása
egy ily személy részéről tulajdonképpen csak eszköz ilyen érzés
eléréséhez.
Ε feltevést élénken támogatják egy ideális masochista árado-
zásai, melyeket egy társaságbeli nőhöz ír:
„Nagyságos asszonyom! Úrnőm! Istennőm! A legmélyebb tisz-
telet és alázatosság hangján szól önhöz egy phantasta à la Sacher-
Masoch.
Mint ilyen veti magát „Venus” megtestesült ideáljának lábai
elé azzal az alázatos kérelemmel, hogy méltassa őt arra, hogy lábá-
val rálép, engedje meg, hogy cipőcskéi talpát nyelvével nyalhassa,
mint egy kutya. És aztán engedje meg, nagysád, hogy a porban ön
előtt heverve, lábait tarkómra helyezve, elbeszélhessem önnek rövi-
den élettörténetemet. Már fiatal korom óta égtem a vágytól, hogy
egy nő lábát megcsókolhassam, e láb tiporjon, rugdosson engem, úr-
nőm rabszolgaként bánjék velem, mint egy kutyát dresszírozzon.
Legnagyobb élvezeteim közé tartozott, ha egy állatszelidítőnőt