Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

266
A laikusok pl. bajnak, a jogászok bűntettnek tartják. Az azzal
terhelt egyén ugyan anomáliának tekinti, de csak a természet sze-
szélyét látja benne és éppen olyan jogosultnak tartja, mint a nor-
mális (heterosexualis) szerelmet Plató-tól Ulrichs-ig a rendellenes
nemi érzésű emberek ezt az álláspontot foglalták el. Plato „Lako-
ma”-jának 8. és 9. fejezetére hivatkoznak, ahol azt mondja: „Aphro-
dite nem képzelhető el Eros nélkül. De két istennő van. Az idősebb
Aphrodite anya nélkül született, mint Uranos lánya és azért hívják
Uraniá-nak. A fiatalabb Aphrodite Zeus és Diana leánya, Pande-
mos-nak hívják. Az elsőnek Eros-át tehát Uranos-nak, a másikét
Pandemos-nak kellene hívni. Eros Pandemos szerelmével szeret a
legtöbb ember; Eros Uranos azonban nem választott magának női
részt, csak férfiast, ez a fiúk iránti szerelem. Akit ez a szerelem lel-
kesít, az a férfinem felé fordul.” A klasszikusok egynémely helyütt
azt a benyomást keltik, hogy az uranosi szerelem magasabb becsben
állott, mint testvére. A homosexualis érzés újabb magyarázatai rész-
ben bölcselkedőktől, részben lélekbúvároktól és természetkutatóktól
származtak.
A legkülönösebb magyarázatok egyikét Schopenhauer szolgál-
tatta („Die Welt als Wille und Vorstellung”), aki teljes komolyság-
gal úgy vélte, hogy a természet meg akarta gátolni, hogy öreg (azaz
50 éven felüli) férfiak gyermekeket nemzzenek, mert ezek tapasz-
talat szerint nem váltak be. Ezen cél érdekében a bölcs természet a
nemi ösztönt idősebb férfiaknál a saját nemük felé irányította. A
nagy gondolkodó és bölcsész dolgozószobájának 4 fala közt nyilván
nem tudhatta, hogy a rendellenes nemi érzés rendszerint ab origine
áll fönn és hogy a seniumban mindenesetre gyakran előforduló
päderastia tulajdonképpen csak nemi perverzitás és nem
perverzio.
Psyehologiai szempontból Binet igyekezett a különös jelen-
ségnek magyarázatot adni, amennyiben Condillac-ra hivatkozva, ép
úgy mint a többi bizarr psychikai tüneményeknél, ezt is az eszme-
társítás törvényével vagyis képzelődéseknek érzésekkel in statu
naseendi való associatiójával gondolta megmagyarázni. A szellemes
psychologus azt veszi fel, hogy a nemileg eleinte határozatlan ösz-
tön határozott jelleget azáltal nyer, hogy az első élénk nemi izgalmi
folyamat egy saját nembeli személy megpillantásával vagy megérin-
tésével esett egybe. Ez hatalmas associatiót hoz létre, melyet a megis-
métlés még erősebbé tesz, miközben az eredeti associativ folyamat fele-
désbe mehetett, illetve rejtve maradhatott. Ε nézet azonban nem állja
ki a csak kissé behatóbb kritikát sem, bár Schrenk-Notzing és mások a
szerintük legtöbbnyire szerzett rendellenes nemi érzés magyarázásá-
nál igénybe veszik. Psyehologiai értelmezések távolról sem lehetnek.