Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

394
202. sz. megfigyelés. L. 39 éves nőtlen szabó, valószínűleg iszá-
kos atya gyermeke; epileptikus testvére van, egy harmadik elme-
bajos. Ő maga is könnyű epilepsias inzultusokon ment keresztül,
időnkint öntudata elhomályosult, s ilyenkor céltalanul bolyong, de
nem tudja megmondani, hogy merre járt. Tisztességes embernek
ismerték, most azon vád terheli, hogy 4-6-szor idegen házban exhi-
beálta genitaliáit és azokkal játszott. Emlékezete nagyon felületes.
L. a katonaságnál ismételten megkísérelt szökés miatt (való-
színűleg szintén epilepsias állapotban) súlyos büntetést állott ki, de
„epileptikus elmezavar” miatt a Charitéba került és onnan „gyó-
gyultan” elbocsáttatott. A vád tárgyát képező tetteknél cynismus
vagy pajkosság kizártnak tekinthető. Hogy elborult elmebeli álla-
potban vitte azokat véghez, az valószínű, mert az őt elfogó rendőr-
nek is feltűnt a „bolond”, illetve lelki homály állapotában levő egyén
viselkedése. (Limán, Vierteljahrsschriften f. ger. Medizin új sorozat
XXXVIII. 2. füzet.)
203. sz. megfigyelés. L. 37 éves egyén, 1889 okt. 15-től novem-
ber 2-ig lányok előtt számos exhibitiót követett el és pedig világos
nappal és nyílt uccán, sőt iskolában is, ahova beszökött. Néha elő-
fordult az is, hogy a lányoktól masturbatiót vagy coitust kívánt
és minthogy ezt visszautasították, az illetők előtt kezdett mastur-
bálni. Gr.-ben, egy kocsmában mezítelen penisét az ablakhoz verte,
úgyhogy a konyhában levő gyermekeknek és cselédeknek látniok
kellett.
Elfogatása után kitudódott, hogy L. 1876 óta már számtalan-
szor adott okot megbotránkozásra ezen exhibitió által, de orvosilag
megerősített szellemi betegsége miatt elkerülte a büntetést; ellenben
katonáéknál szökés, lopás s később mint civil szivarlopás miatt bün-
tetve lett. Elmezavar (?) miatt többször volt tébolydában; egyébként
civakodó, változó természete, időnkinti izgatottsága, állhatatlansága
miatt gyakran feltűnt.
L. bátyja paralisisben halt meg. Ő maga nem mutat elfajulási
jeleket, sem epilepsias antecedentiákat. A megfigyelés idején sem
gyengeelméjű, sem elmebetegnek nem bizonyult.
L. nagyon modorosan viselkedik, nemi bűntetteire a legna-
gyobb undor érzéseivel gondol.
Következőképpen magyarázza azokat: ő, aki különben sohasem
iszik, egyszerre óriási vágyat kapott az ivásra; röviddel ezután vér-
tódulás mutatkozott az agyban, szédülés, nyugtalanság, aggodalmas
szorulás fogja el; majd álomszerű állapotba jut. Most ellenállhatatlan
vágy kényszeríti arra, hogy magát lemezítelenítse, ami megkönnyeb-
bülést és a szabad lélegzetet adja neki vissza.