Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

169
parancsára történnek, hogy az ő hatalmi vágyait szolgálják. Az alá-
rendeltnek nincsen velük semmi önálló célja; csak eszközei arra,
hogy végcélját s az uralkodó félt megszerezzék vagy számára meg-
tartsák. Végül a nemi függőség bizonyos személy iránti szerelem
következménye, csak akkor áll elő, ha e szerelem életre kelt.
Mindez egészen máskép alakul a masochismusnál, mely két-
ségtelenül kóros jellegű perverzió. Itt az alárendelt fél által tűrt szen-
vedéseknek és tetteknek motívuma a zsarnokság által az illetőre
gyakorolt inger. Ε mellett kívánhatja a masochista is az uralkodó
félt coitushoz; de ösztöne a tettekben is, melyek a zsarnokságot kife-
jezésre juttatják, a kielégítés direct objectumait látja. A masochista
tettei nem eszközök a célhoz, mint a nemi függőségnél, hanem maguk
a végcél. Végül a masochismusnál az alávetés utáni vágy a priori,
hamairabb lép fel, mint a szerelmi hajlam valamely személy iránt.
Nemi függőség és masochismus közti összefüggés, amit a külső
megjelenésükben nyilvánuló megegyezés ad meg – bár motivatióik éle-
sen különböznek egymástól – adja meg a perverzióból az abnormi-
táshoz való átmenetet, amely ilyeténképpen létesülhetne.
Aki hosszabb ideig a nemi függőség állapotában van, hajla-
mossá lesz aziránt, hogy a masochismus könnyebb alakjait elsajá-
títsa. A szerelem, mely a szeretett lény kedvéért tűrte a zsarnoksá-
got, most a zsarnokság iránti direct előszeretetté válik. Ha az elszen-
vedett zsamokoskodást hosszú ideig kéjes érzések kísérik, azokkal
szoros kapcsolatba lép, akkor ez a kéjérzés átterjed magára a zsar-
nokságra s beáll a perverzió. Ez megjelöli egyszersmind az utat,
melyen a masochismusnak féket lehet vetni. 1
1 A nemi függőség és masochismus külső nyilvánulásaiban teljesen meg-
egyező voltát illusztrálja azon érdekes körülmény, hogy a függőség jelképezé-
sére tréfásan és képletileg oly kifejezéseket használnak, mint „rabszolgaság,
láncot viselni, ostort suhintani valaki fölött, diadalszekér elé fogni, lábai előtt
heverni, papucshős”, amelyek betűszerinti értelemben a masochista vágyainak
tárgyát képezik.
Ilyen képek a köznapi életben gyakran használtatnak és népszerűvé lettek.
A költői nyelvezetből származnak. A költészet – minden időkben – felismerte a
heveg szerelmi szenvedély keretén belül az alárendeltség momentumának jelentő-
ségét, melynek tényei eléggé kínálkoznak az életben. Mikor a költő kifejezéseket
válogat, aminők a fentiek, hogy a szerelmes lény függőségét minél szellemesebb,
szebb képekben szemléltesse, akkor tulajdonképpen ugyanazon úton jár, mint a
masochista, aki, hogy alárendeltségét (mely azonban a saját célja) minél szelle-
mesebben, Ötletesebben juttassa kifejezésre, azokat a helyzeteket megvalósítja.
Már az ókor költészete használja a «zeretett nő megnevezésére a „domina”
kifejezést és szívesen hozakodik elő a bilincsbeverés képével (pl. Horatius ódái,
IV. 11.). Ε kortól napjainkig (lásd Grillparzer: Ottokár IV. felvonás „uralkodni
édes dolog, csaknem olyan édes, mint engedelmeskedni”), századok udvarias köl-
tészete teli ilyen phrásisokkal és képekkel. Érdekes a „maîtresse” szó története.
A költészet azonban visszahat az életre; talán ily módon keletkezhetett a
középkor nőtisztelete, mely a nőnek „úrnő” gyanánt való tisztelete által a hü-