Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

445
jon, oly nemi műveletnek, mely minden időben cynikus, undorító,
passiv alakjában pedig veszélyes cselekedetnek fog látszani. De
hogy hasznossági okokból nem volna-e célszerű a férfi-szerelem tör-
vényes üldözését a codexekből törölni, azt a jövő törvényszerkesztő-
jének alaposan meg kell gondolnia. 1
Én a következő okokból javasolnám az illető törvényszakasz
eltörlését:
1. A törvényben benfoglalt bűntettek rendszerint abnormis
lelki hajlamosságból támadnak.
2. Csak gondos orvosi vizsgálat tudja a puszta perverzitás
eseteit a kóros perverzióétól megkülönböztetni. A vád emelése pedig
az illetőt társadalmilag tönkretette.
3. Az urningok legnagyobb részénél az ösztön perverziója mel-
lett, annak abnormis erős kifejlődése van jelen; úgy, hogy az ösztön
kielégítésénél valóságos physikai kényszer hatása alatt állanak.
4. Sokan közülük semmi természetelleneset nem látnak a ki-
elégítésben, ellenkezőleg inkább a törvény által megengedettet tart-
ják természetellenes dolognak; tehát náluk hiányzik az erkölcsi
correctivum, mely valamely nemi delictumtól visszatarthatná őket.
5. Minthogy a természetellenes erkölcstelenkedésnek definitó-
ját nem tudjuk adni, nagyon is tág teret hagyunk a bíró subjectiv
megítélésének. A német btvk. 175. §-ának mindig leleményesebbé
való magyarázata igazolja a jogi felfogás bizonytalanságát. Döntő
az ítéletre csak az objectiv tényállás lehet (subjectivről szó sem
eshetik). Hogyan kell ezt megállapítani? Hisz a bűntetteket legtöbb-
nyíre tanuk nélkül követik el?
6. Az illető paragrafus fentartását indokoló theoretikus bün-
tetőjogi érvek nem igen állíthatók föl; elriasztólag csak ritkán hat,
javítólag sohasem, mert a kóros természeti jelenségeket büntetések
nem szüntetik meg; ha büntetés akar lenni egy olyan tettért, melyet
csak hamis feltevések mellett lehet bűnösnek menősíteni, akkor a
legnagyobb igazságtalansághoz vezethet. Nem szabad elfelejteni,
hogy a különböző kultúrállamok egyikében sem áll fönn e paragra-
fus s hogy Németországban is csak a közerkölcsiségnek tett enged-
ménynek tekintendő, mely közerkölcsileg nagyon is téves feltevé-
sekből indul ki e bűntettek megítélésénél, mert a perverziót és per-
verzitást összetéveszti egymással.
7. Nézetem szerint a közerkölcsiség és a fiatalság elég véde-
lemre talál más paragrafusokban, a 175. §, határozottan káros,
amennyiben a legalávalóbb gyalázatosságokat – az ú. n. chantaget
– mozdítja elő.
1 Lásd Szerző brosúráját: „Der Conträrsextiale vor dem Strafrichter.”
Leipzig und Wien (Deutike) 2. kiadás 1895.