Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

423
kénti kényszerrel a coitus után; egy nő unokaöccse iránti nemi kény-
szerrel; egy másik egy ismerős család fia iránti kényszerrel. Idetar-
toznak Anjel esetei padophiliáról.
b) Impotens egyéneknél. Az ilyen többnyire fetischismusban
vagy sadismusban szenvedő egyéneknél a kényszerképzelődések ösz-
szefüggése a következő: Hyperesthesia sexuális áll fönn, mely időn-
ként nemi affectussá nő. A fetischképzelődés spontán támad valamely
objectum által felkeltve; ez a képzelődés most obsessióvá lesz. Az
impulsio valamely sadistikus actus kivitelében vagy a fetischképze-
lődés megvalósításában fog állani. Mindkét esetben orgasmus és e jaeu-
latio előidézéséről van szó, mikor a kényszerképezlődés azonnal meg is
szűnt. A megfelelő sadistikus és kényszerképzelődések nem egyebek,
mint physikai és psychikai okokból lehetetlen eoitus aequivalensei.
Az aggodalom érzését túlcompensálhatja a kéjes érzés, különösen
akkor, ha a művelet nem compromittáló az illetőre. Erre számos
példa van az irodalomban: leányszurkálók (Magnem), női ruhák ká-
rosítói és beszennyezői; frottage stb. Fetischistikus kényszercselekede-
tek: szűzlány bőrének kimetszése, hajlevágó, női ruha lopása vagy
rablása; zsebkendők, bőrkesztyűk, női cipők lopása; szövetfetischis-
mus szintén női ruhák esetleges megkárosítását okozhatja.
2. Homosexualis egyéneknél.
Mutatis mutandis hasonlók a viszonyok, mint a heterosexualis
egyéneknél, egy további bizonyítéka annak, hogy a homosexualitás
nem egyéb, mint a heterosexualis érzés aequivalense. Utalok röviden
Dr. Moll „Conträre Sexualempfindung” című művében (3. k.) a pae->
dophilia erotica eseteire, továbbá a kényszerre, mely mezítláb já-
rásra, női ruhák felöltésére ösztönöz.
Diagnózis. Az ilyen kényszerképzelődésben szenvedő egyén
helyzete annyira múló és többnyire csak subjectiv symptomákban
megnyilvánuló, hogy tanácsos ez utóbbiakat lehetőleg széles klinikai
alapra fektetni. Minthogy kényszerhelyzet psychikai degeneratio
nélkül nem képzelhető el, azért a látszólagos kényszerképzelődés fog
útmutatóul szolgálni arra nézve, hogy anthropologo-klinikai alapot
keressünk az illető betegnél.
Hála a tudomány kutatásainak, már eléggé ismerjük ezt a
psychopathologiai állapotot s syndromái és stigmatái oly számban van-
nak, hogy a degeneratio biztos megállapításának semmi sem állja út-
ját. A detail-okba e helyütt nem bocsátkozhatom. Csak azt kívánom
megjegyezni, hogy Morel álláspontja, mely szerint az elfajulás egye-
düli oka a hereditás volna, nem fogadható el, mivel a foetalis élet-