Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

59
veszély. És psychológiai szempontból érdekes, hogy az erkölcsi érzék
is csorbát szenved, Ha a eexuális érzésben rejlő gyökér kiszárad.
Figyelemre és felemlítésre méltó e tekintetben a következő két
eset, amelyeket az „Archiv für Psychiatrie” (VII.)-ban már koráb-
ban közöltem:
9. sz. megfigyelés. F. J., 19 éves tanuló, ideges anya gyermeke,
nagynénje epileptikus volt. 4 éves korában 14 napig tartó heveny
agybántalmat állott ki. Mint gyermek kedvtelennek mutatkozott,
szüleivel szemben tartózkodó volt; mint tanuló elsőrendű; zárkózott
természet, magányában folyton a könyveket bújta és elmélkedett.
Jó felfogása volt. 15 éves kora óta onanisált. Pubertása óta különös
természet, állandóan a vallási rajongás és a materialismus ellentéte
közt forgolódott, theologiával és a természettudományokkal foglal-
kozott. Az egyetemen társai eszelősnek tartották. Csak Jean Paul-t
olvasta, ezzel töltötte el egész idejét. A másik nem iránt semmi
vonzalmat nem érzett; egyetlen egyszer szánta el magát a közösü-
lésre, de nem volt semmi nemi élvezete benne, az egészet komikus-
nak tartotta és nem ismételte meg többé. Minden fontosabb indok
nélkül gyakran gondolt öngyilkosságra; bölcselkedni szokott erről
és ilyenkor épúgy, mint a masturbatiót, ezt is nagyon célszerű tett-
nek ismerte föl. Sok kísérlet után, amelyeket különböző mérgekkel
próbált meg, 57 gramm ópiumot vett be, de megmentették és a té-
boly dába szállították be.
A patiens erkölcsi és társadalmi felfogásai ferdék; iratai hihe-
tetlen frivolitásról és banalitásról tesznek tanúságot. Ismeretei szé-
leskörűek, de logikája sajátságosan ferde. Affectiv jelenségeknek
semmi nyoma. Mindenről, még a legmagasztosabb dologról is határ-
talan egykedvűséggel és iróniával beszél. A látszatnak kedvező
philosophiai érvekkel és következtetésekkel kardoskodik az öngyil-
kosság jogosultsága mellett, amelyet ő olyan közömbösen akar vég-
hezvinni, mint másvalaki valamely jelentéktelen üzletet lebonyolí-
tani. Sajnálja, hogy tollkését ellopták; különben – Seneca módjára
- ő is a fürdőben vághatta volna föl ereit. Barátja nemrégiben
méreg helyett hashajtót adott neki és ez elhajtotta őt a másvilág
helyett az árnyékszékbe. Az ő „életveszélyes bolond eszméjét” csak
az a híres sebész tudná a kaszával kiirtani, stb.
Patiens feje nagy, rhombikusan eltolódott, a bal homlokfél
laposabb, mint a jobb. A koponya hátsó része igen meredek. Fülei
nagyon hátul fekszenek, elállók, a külső hallónyílást keskeny hasa-
dék képviseli. A nemi szervek petyhüdtek, a herék szokatlanul puhák
és kicsinyek.
A patiens folyvást „elmélkedési vágy”-ról panaszkodik; mint-
egy kényszer parancsra töri magát a leghaszontalanabb problémák-