Psychopathia sexualis különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre.

43
írta ezeket. Tőle származik a terminológia. Laurent 1 igen becses
monographiát írt a gynakomastiáról 1894-ben.
Ezen állapot mellett a végtagok pubertás idején fejletlenek
maradnak, az aire sima, a herék csökevényesek. Az illető egyénben
hiányzanak a másodlagos nemi bélyegek, alig érez nemi vágyat a nő
iránt, egészben egy fejlődésben elmaradt férfit ábrázol, egyúttal
azonban hiányos fejlődésű nő képét is keltheti bennünk. A gynä-
komastia – s ez figyelemreméltó – csak dégénérait idegzetű csalá-
dokban fordul elő és általában bonctani és funktionális szempontból
is eifajulási jelenségnek tekintendő. A gynakomasták szellemileg és
erkölcsileg is alantabb állanak (dégénérés inférieurs). A felnőttek
castratiója sohasem vezet gynakomastiához. Mirigyállomány ez eset-
ben is csak kivételesen fejlődik. De a bimbó erectióra képes és erogén,
éppen úgy, mint a nőnél. Tejelválasztást ritkán észleltek.
Az involutióval azonban eltűnik az emlő is. Valódi gynäkomastia
esetén többnyire effeminatió tünetei is észlelhetők, magas, lágy hang,
a szeméremdomb szőrei, úgymint a nőnél, puha bőr, széles medence,
a potentia gyenge, de heterosexuális jellegű, a libidó csekély. Nem
szenvedhet kétséget, hogy itt az evolutióban beálló valamely zavar
folytán a férfi nemi jeleit női nemi jelek helyettesítik és ez a helyette-
sítés a többi testi és lelki másodlagos nemi bélyegeknek ezen eltérő
irányban való kifejlődésére is befolyást gyakorol. Az ilyenkor lehet-
séges kombinációk rendkívül különbözőkép alakulhatnak.
Érdekes és fontos kérdés már most az, vajjon min alapul valamely
individuumnak határozott nemi typus szerint való kifejlődése, amit a
férfi vagy nő összes ismertető tulajdonságainak jelenléte fejez ki?
Hajlandók vagyunk a döntő momentumot az ivarmirigyek fejlő-
désében keresni, ami köztudomás szerint már a foetalis időben követ-
kezik be és úgy látszik, hogy ez dönt a nem fölött, amennyiben a
másik nemi kifejlődésére alapul szolgáló állapotok visszafejlődnek és
tapasztalati törvény szerint a bisexualisan alakult magzatban csak
egyféle és pedig az ivarmirigyeknek megfelelő nemi jelleg fejlődhetik
ki (mint elsődleges a nemi szervek alakjában), melyet aztán a puber-
tás idejéig még rejtve maradó másodlagos nemi bélyegek kifejlődése
követ.
Senki sem tagadhatja, hogy az ivarmirigyek igen fontosak a nem
kialakulásában, de nem döntők; mert látni fogjuk később, hogy a
másodlagos nemi tulajdonságok, amilyen a nemi érzés» a másik nem
fizikai és lelki sajátságai által ébresztett vonzalom, a másik nem
személyeivel való nemi érintkezés vágya) már a nemi fejlődés kez-
1 Laurent: Les bisexués, Párizs, 1894, ugyanaz, De l'hérédité des gynécom
Annalee d'hygiène publ. 1890.