Zardán, a zsarnok - MEK

– Bárki más hódító beleegyezne e szövetségbe, amit kínáltál, Nevető Tűz, hogy kihasználja
az ebben rejlő előnyöket, s később, amikor alkalmasnak ítéli a helyzetet, megtámadna
téged! Én azonban minden körülmények között tartom a szavamat, mert egy
okos tanítómesterem gyermekkoromban felhívta a figyelmemet arra, mekkora előnye
lehet annak, ha még az ellenségei is tisztelik az embert, ezt pedig csakis úgy lehet elérni,
ha megbízhatnak az adott szavamban! Fogalmam sincs ugyan róla, miként származhatna
több előnyöm abból, ha most őszintén bevallom neked, hogy ebbe a szövetségbe
legfeljebb ideiglenes jelleggel egyezhetem bele, de végleg nem mondok le Habeda
birtoklásáról, mint ha „örök” szövetséget hazudok neked, s aztán valamikor hátbatámadlak.
A józan eszem arra biztat, hogy tegyem meg ez utóbbit! Mégsem teszek így,
mert mélységesen tisztelem tanítómesteremet, ezért halld az utolsó ajánlatomat, Nevető
Tűz: teljesítsd korábban közölt feltételeimet, s ha mégsem bízol bennem, hajlandó
vagyok arra is, hogy feleségül vegyelek, s mert okos nőnek tartalak, te leszel Íziláj után
a legfontosabb feleségem! Állítólag szép a külsőm, s azt hallottam, hogy te is kivételes
szépség vagy. Amennyiben viszont erre nem vagy hajlandó, úgy köthetünk ugyan
szövetséget, de csakis ideiglenes jelleggel, addig, míg végzek minden környező másik
város meghódításával, s ezalatt értem nemcsak Zsepezt, de Uezokot és Laszátét is! Isteni
szavamat adom rá, hogy addig részemről semmi ellenséges cselekedetre nem
számíthatsz, persze csak akkor, ha te is megígéred, hogy te sem támadsz meg engem.
Nincs kifogásom az ellen sem, ha bizonyos városok ellen együttes erővel lépünk fel,
közös hadsereg állításával vagy egyéb módokon, s a győzelem után enyém lesz a város,
a tied pedig a zsákmány nagyja. De gondolkozz el azon kérlek, hogy én, aki az egész
Völgy uralmára tartok igényt, semmiképp sem engedhetem meg, hogy itt a hátországomban,
hódításom legelején egy olyan várost hagyjak, mely magát függetlennek
vallja, és bármikor ellenem cselekedhet! Még akkor sem engedhetném meg ezt, ha
teljesen biztos lehetnék benne, hogy te soha nem leszel az ellenségem! Ez két okból sem
lehetséges: egyrészt már városod puszta léte is arra emlékezteti és biztatja a többi várost,
hogy ők is lehetnének függetlenek, másrészt te sem élsz örökké, sőt lehet, hogy még
fiatalon meghalsz, akár betegségben, akár balesetben, akár méregpohártól! S utódodról
nem tudhatom, hogy milyen lesz! Méregpohár viszont nem fog az én biztatásomra
érkezni hozzád, mert nekem nincs szükségem a halálodra, mindössze a városodra, és
semmire sem mennék vele, ha Habeda királyát nem Nevető Tűznek hívnák, hanem
másnak, de az sem én lennék! Amennyiben tehát be nem hódolsz, akkor a legnagyobb
sajnálatomra el fog érkezni az a pillanat, amikor egymás ellenségei leszünk! Ezt tényleg
őszintén fogom sajnálni, de nem cselekedhetek másként, és nem fogok lemondani sem
férfi, sem nő kedvéért a céljaimról, ezt jól értsd meg! Abban a reményben, hogy
indokaimat megérted, várom remélt kedvező válaszodat, ha pedig nem úgy döntenél,
ahogy szeretném, addig is míg ellenségekké leszünk, maradok tisztelőd:
Zardán isten
A követek jöttek-mentek, s megjött Nevető Tűz válasza. Azt írta, nagyon elszomorította őt
Zardán levele, mert azt remélte, lehetnének barátok! Reméli, Zardán csak első dühében írta
azt, amit írt, s még gondolkodik a dolgon, s idővel rájön, hogy lehetséges nemcsak a
behódolás, de a békés egymás mellett élés is! És hogy köszöni Zardán ajánlatát a házasságra
vonatkozóan, de egyelőre nem óhajtja levetni szüzessége ékét, ám ezzel nem kívánja Zardánt
megsérteni, mert Zardán egészen biztos lehet benne, ha valaha is férjhez megy, úgy csakis
Zardán lehet a férje! Mindazonáltal átmenetileg megköthetik a szövetséget, ő megígéri, hogy
soha nem fog elsőként támadni, vagyis nem kezd ellenségeskedést Zardánnal, mert békére
törekszik, és azt is megígéri, hogy nem fogja segíteni Zardán ellenségeit, vagy bármely másik
297