Zardán, a zsarnok - MEK

– Hát... jól van! De ne feledd: megígérted!
– Jó. Kezdem először a legfontosabbal. Én nem azért jöttem, hogy harcoljak ellened, sem én
személyesen, sem a seregem Habeda ellen!
– Hát nem azért jöttél, hogy megszerezd a várost?!
– De igen. Csakhogy nekem Habeda veled együtt kell! Én tulajdonképpen leánykérőbe jöttem
most hozzád. Gondoltam, eljövök én magam, ha a futáraimnak nem sikerült, jómagam tán
több sikerrel járok! A sok fegyveres ne tévesszen meg, tekintsd inkább díszkíséretnek, kénytelen
voltam őket is hozni, mert úgy hallottam, hogy mostanában nagyon sok csúnya bácsi
nyüzsög itt a mezőn Habeda körül, érted ugye... És hát most mondd, mióta szokta a kikosarazott
legény ledönteni a leány házát?! Ha tehát nemet mondasz nekem, mehetsz vissza
Habedába, én csak addig maradok amíg meggyőződöm róla, hogy épségben beértél a kapun,
aztán már itt sem vagyok, nem kell félned tőlem!
– Máris indulhatsz!
– Hohó, nem úgy van az, még nem mondtam el mindent! Gondolj bele! Ha én elmegyek, mi
lesz a városoddal?! Ez a sok csúnya bácsi biztos, hogy elfoglalja! Elhiszem, hogy Doromboló
Cica alaposan megerősítette Habedát, de ő sem gondolt ekkora támadó seregre! S ha gondolt
volna is, több munkára nem lett volna időtök és erőtök. Na már most gondolj arra, mi lesz, ha
beveszik Habedát! Nem kétlem, hogy alapos veszteséget tudtok okozni az ostromlóknak, de
akkor is beveszik idővel. Szerintem nem is sokára. S akkor téged rengetegen meg fognak
erőszakolni, Nevető Tűz! Valószínűleg jól meg is kínoznak... vagy börtönbe csuknak sok-sok
évre, aztán később akkor is megölnek... hát nem jobb ennél az, amit én kínálok neked, a szeretetem?!
– Soha nem teszik ezt velem, mert karddal a kezemben halok majd meg!
– Mesebeszéd, én is elfogtalak fegyvertelenül, halvány fogalmad sincs róla, hogyan kell bánni
a karddal!
– Akkor az utolsó pillanatban öngyilkos leszek!
– Én, mint a legfőbb isten, mint a Holtak Ura mondom neked, hogy nem kellemes ám a halál!
– Nem hiszem, hogy isten vagy.
– Attól az még igaz, hogy a halál nem jó... és még ha te vállalod is, azt akarod, hogy Habeda
elpusztuljon?! Mert ha a halál helyett az életet választod, amibe általam nyílik meg az út,
akkor ez a sok-sok bátor legény, akit magammal hoztam, azonnal Habeda védelmére kel, és
egykettőre elűzik innen a csúnya bácsikat! Habeda szabad lesz!
– Nem lesz szabad! Akkor a te uralmad alá kerül!
– Na és? – kérdezte Zardán. S mert erre Nevető Tűz semmit nem mondott, megkérdezte:
– Talán csak jobb az én uralmam, a tőlem kapott élet, mint a mástól kapott halál?!
Nevető Tűz lehajtotta a fejét.
– Jobb – suttogta, majd hevesen zokogni kezdett. Zardán átölelte, s a lány nem tiltakozott. De
hiába simogatta-csókolgatta őt a fiú, Nevető Tűz hideg maradt, nem engedett fel, csak tűrt
mindent, sőt még a sírása sem maradt abba.
– De hát mi a baj? – kérdezte Zardán.
388