OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l'Altrove ANNO XIII – NN ...

APPENDICE/FÜGGELÉK____Rubrica delle opere della letteratura e della pubblicistica ungherese in lingua originale e traduzioni in ungherese ____VEZÉRCIKKLectori salutem!Mint ahogy jeleztem, ebben avezércikkemben a nyelv funkcióivalfolytatom lingvisztikai elmélkedésemet.Előrebocsátom, hogy jelen magyarnyelvű vezércikkem az olasz nyelvűeredetinek szintetikus változata.A nyelvet a beszélő és író szándékaszerint különféle módon, azaz különféle funkciói alapjánhasználjuk.A nyelv a mindennapi élet valóságában, amindennapjainkban számtalan szöveg és kommunikációmegszerkesztésére szolgál a legváltozatosabb célokszerint. A nyelvészetben a beszélt és írott nyelvszándéka szerint használt legkülönfélébb módokatnevezzük a nyelv funkcióinak, amelyek igen széles ésvégtelen skálán mozognak, szinte képtelenséghiánytalanul felsorolni azokat.A nyelvészek azonban a nyelv számtalan használatánakelemzése céljából a nyelvi funkciókat különfélemodellekbe rendszerezték, amelyekbe beletartozikminden közlésforma. A felállított modellek közül alegpraktikusabb az orosz eredetű amerikai nyelvész,Roman Jakobson általi modell.A Jakobson-modell logikusan és észszerűen vázolja fel anyelv extrém variációinak funkcióit. Modellje szorosankapcsolódik a kommunikáció-elmélet elvégzettkutatásaihoz. Megemlítendők az angol nyelvész, A. K.Halliday modelljei. Az angol nyelvész a nyelvi funkciókolyan listáját dolgozta ki, amely a kisgyermek nyelvihasználatától kezdődik.Jakobson szerint a nyelvi funkciók a kommunikációalapvető elemeit magában foglaló hat főkategóriábasorolhatók: informatív (vagy denotatív, vagyreferenciális), expresszív (vagy emotív [kifejező]),perszváziós (vagy imperatív [konatív]), fatikus (vagykapcsolatfenntartó), metalingvisztikai, esztétikai (vagykonnotatív [poétai, művészi]).A közlés szövegeinek nagyobb részében, elsősorban ahosszú- és összetettekben, több funkció van jelen.Gyakorlatilag a nyelv használatában megtalálhatók afunkciók számtalan variáns kombinációi, még akkor is,ha minden szövegben megvan az azt beazonosítódomináns funkció. Így minden szöveg expresszív ésmajdnem informatív, még a metalingvisztikai szövegekis, mert mindig tartalmaznak valamiféle információt. Azkomplexebb és ambivalens szépirodalmi szövegekben –amelyekben a lírai- vagy a kapcsolatfenntartó funkciódominál – változatosan jelen vannak s egymásbafonódnak az összes funkciók. Például «Az isteniszínjáték»-ban – ahogy Umberto Eco jelzi – Dante atárgyakra és a dolgokra utalva (referenciális funkció) azolvasóira való ráhatás szándékával (emotív funkció)beszél s hajtja (perszváziós funkció) őketmeghatározott döntés felé, fenntartván velük a verbáliskontaktust (fatikus funkció), aposztrofált tényeket ésfelszólításokat alkalmaz, megmagyarázván értelmét(metalingvisztikai funkció) mindannak, amit közölniszándékozik, megalkotván alapesztétikai indíttatású(esztétikai funkció) teljes üzenetét.Most pedig nézzük az egyes funkciókat és a különféleüzenetet-típusokat (közlés vagy szöveg):1.) Az informatív vagy referenciális funkcióesetében a nyelvet azzal a céllal használjuk hogy valakitvalamiről tárgyilagosan informáljunk, anélkül, hogy afeladó véleménye ismert legyen és anélkül, hogy acímzettet felszólítsunk valamire. E funkció a referálónalapszik, ezért az üzenet tényét és tárgyát tekintvereferenciális funkciónak is nevezzük. Ilyen jellegűszövegek a következők: feliratos táblák, útjelzések,cégérek, értesítők, tájékoztatók, menetrendek,közlemények, nyilvántartások, biográfiák, felmérések,szak-és tudományos szövegek, krónikák, beszámolók,jelentések, jegyzőkönyvek, konkrét helyzeteket éseseményeket tárgyaló szövegek. A szépirodalmiszövegekben is meghatározó lehet az informatívreferenciálisfunkció, ha az megfelel a szerző pontos,expresszív, szintetikus és ideológiai választásainak.2.) Az expresszív vagy emotív (kifejező)funkcióban a nyelv elsősorban a feladó gondolatainak,véleményeinek, érzéseinek, emócióinak kifejezéséreszolgál. A feladó áll a középpontban a szubjektívelemeivel, a felkiáltó vagy kétséget kifejezőhangtónusával, a szavai emóciós értékekkel, retorikusformákkal és egyéb stilisztikai értékekkel gazdagítottak.Az alábbi szövegek expresszív-emóciósak:- az indulatok, általában minden érzelmimegnyilvánulás; szimpátia, harag, gyűlöletkinyilvánítása;- naplók, emlékiratok, vallomások;autobiográfiai szövegek, amelyek a szerző relatívszemélyes- és egyéni tapasztalatait meséli el(kalandok, emlékek, remények, aspirációk,vágyak, érzelmek), vagy olyan objektíveseményeket elmesélő szövegek, amelyekről afeladó által megszűrten véleményének ad teret.Jelentősek emberi értékük szempontjából, mertirodalmi környezetbe átültetve felruházódhatfontos kordokumentumi értékkel;- véleményeknek, recenzióknak, kritikaiinterpretációknak is van expresszív-emotív funkciójuk.3.) A perszváziós vagy imperatív funkcióban anyelvnek a címzettet meggyőző vagy annak bizonyosmagatartásbeli változását kiváltó, arra felszólító szerepevan. Ilyen jellegű szövegek:- törvényszövegek, utasítások, tilalmak, imák,felhívás/felszólítás, tanácsadás, szabályzatok,körlevelek;- politikai és propagandai szónoklat,védőbeszédek/perbeszédek, prédikációk, szertartásosszövegek, megemlékező beszédek;Mindezek nagyközönség előtti elhangzásra hivatottak,amelyeket a retorika eszközeivel igyekeznek méghatékonyabbá tenni.- Idetartoznak az előírásokat tartalmazó szövegek,amelyeknek célja a beszédpartnerben meghatározottérzelmeket kiváltani (meghatódás, félelem stb.) vagyOSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove ANNO XIII – NN. 67/68 MARZO-APRILE/MAGGIO-GIUGNO 2009 117