OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l'Altrove ANNO XIII – NN ...

E gondolatokkal foglalkozva eszembe jutott, hogy ahegy ormán álló Csodaszarvas tájolásával megoldhatólenne, hogy agancsai keretében — mint Ég felé nyitottszékelykapuban — kelne a téli napforduló napja,az újjászületett Magúr, kit Fiacska, Szép Isten,Szerelmetes Isten, Boldog Isten néven nevezett népünk.Rovásírás szakértőink írnák talpazatára a javasolt szöveget.Zeneszerzőink tehetsége szólaltatná meg népünk ősimáibanmegőrzött énekét.Az egész nemzet ajándékozná meg önmagát ezzel azemlékművel.A napokban olvastam a világhálón olyan – mostanábanébredező – kezdeményezéseket, melyek új emlékművetálmodnak a Gellért-hegyre. Ezt olvasva úgyéreztem, hogy elérkezett a Csodaszarvas emlékműmegteremtésének az ideje, mely fennen hirdetné ég ésföld közötti kapocs szerepünket, Kárpát-medencei ősijelenlétünket.Gondoljuk csak el, mily gyönyörű lenne a hatalmas,kivilágított Csodaszarvas, melynek égő-ékes koronájaegybeolvadna a Mindenséggel... S a gondolatban elkészültalkotás megjelenik anyagi valóságában is.Egy másik egyetértő egy erre a célra szerkesztetthonlapot ajánl.Így gyűlnek össze lassan az alkotó gondolatok, tervekkörvonalazódnak a teljes megvalósulás felé vezetőúton.A Magyarok Világszövetsége VII. Kongresszusa idejénérkeznek hazánkba keleti rokonaink – őket is aCsodaszarvas vezérelte, mint Hunort és Magort régen, shozzánk vezéreli nyugaton letelepedett rokonainkat is.Figyeljünk az Ég küldötte szavára...Isten áldását kérem e gondolatra, megteremtőire.Gondolataikat kérném a következő címre küldeni:magyar@acronet.net / levélben: Tomory, 103 NorthSt. Silver Lake WI 53170 USAEzen építő gondolatokat időnként közlöm.Tomory Zsuzsa- U.S.A. -MAGYAR ADORJÁN CSODASZARVAS TERVEZETEA VILÁG LEGSZEBB EMLÉKMŰVE....LEHETNEMagyar AdorjánNémely lapban (a Fáklya, Warren, Ohio, Magyar Nők,München, Kanadai Magyarság és az Amerikai MagyarÉlet, Chicago) megjelent „Csodaszarvas” címűcikkemben népi regősénekeink, valamint más népköltésiadataink nyomán (például Sebestyén Gyula: „Aregösök” és Regös énekek” című könyvei, valamintBerze Nagy János az „Ethnographia” folyóiratunk 1927.évfolyamában megjelent cikke) rekonstruáltam Csodaszarvasunkképét olyannyira, amilyen az őseink költőielképzelésében volt, vagyis valóban: csodálatos. Amelycsodálatosságából és mythicus voltából csak régi,keresztény és tudálékosan okoskodó krónikásaink vetkőztettékle teljesen. Elmondottam, hogy már SebestyénGyula és Berze Nagy János néprajztudósaink ésmythologusaink közlései nyomán is megállapítható volt,hogy népköltésünkben még fönnmaradott Csodaszarvasunk:az Égen, a felhők közül tűnik elő, s hogy ott azégi Duna, vagyis a Tejút melletti, árvízutáni kiöntésben(Vizöntő csillagkép) gázolva, az ott sarjadozó „gyöngesásocskán” legelészik. Itt találja és űzőbe veszi Magorés Hunor, akik ősmythológiánkban még a Nap ikertestvérpárbanvaló költői megszemélyesítése voltak, vagyisa Napból származó erőny (energia) alkotó, de egyúttalromboló hatalmát is jelképezték. Elmondottam, hogyMagor, vagy Magyar az őseredetében földművelőmagyarság (aminthogy a magyarság óriási többségema is dolgos, földművelő nép) és hogy Hunor meg alegjellegzetesebben harcos hunok és kunok költői megszemélyesítéseis volt. Csakhogy őket a nagyon tudós,azaz tudákos, régi krónikásaink tényleg létezettnekképzelték és prózai, vadászó legényekké alakították át,aminthogy például Tündér Ilonából (Magyar nejéből,vagyis a föld megszemélyesítéséből) is náluk: az alánokfejedelme leánya lett. Amiért aztán azt is el kelletthallgatniok, hogy a Csodaszarvas az Égen jelenik meg,illetve, hogy tulajdonképpen az Ég, illetve a Mindenségmegszemélyesítése is volt, amiért is rajta a csillagok, aHajnalcsillag, Hold és Nap ragyognak. Mindamitazonban népköltészetünk, mindenek ellenére, mindmáigfönntartott és amely kincseink utolsó töredékeimegmentéséért Sebestyén Gyulának tartozunk örökhálával.Elmondottam, hogy a dunántúli népi regösénekeinkbennapjainkig is még mondva, hogyCsodafia szarvasnak ezer ága-boga,Ezer ága-bogán ezer égő gyertya:Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.A népi „Csodafia” szó alatt „csodálatos” értendő. ACsodaszarvas agancsa hegyein égő „ezer gyertya” azégi csillagok jelképei, nyelvünkbebn meg az „ezer”szónak ma is van „végtelen sok” értelme. Az Ég csillagaipedig valóban esténként „gyújtatlan gyulladnak” ésreggelenként „oltatlan alusznak.” De említém annakhelyén azt is, hogy múzeumokban, régi kastélyokbanma is láthatunk szarvasagancsból való csillárokat, azaz„gyertyaágasokat” amelyeken a gyertyák mindig azagancs hegyein vannak. Elmondottam, hogy néprajziadatok alapján kikövetkeztethető, miszerint a Csodaszarvasteste kétoldalán, azaz a „szőrén” is csillagokvannak: „ahány szőre szála, annyi csillag rajta.”OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove ANNO XIII – NN. 67/68 MARZO-APRILE/MAGGIO-GIUGNO 2009 147