OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l'Altrove ANNO XIII â NN ...

More documents

Recommendations

Info

Ezzel véget ért a július 14-15-re tervezett programunk.Másnap, 16-án elköszöntünk szállásadóinktól és továbbfolytattuk utunkat a harmadik szállásuk felé, Cursiba.De előtte még volt egy kis városnéző programunk:utunkat tudatosan folytattuk végig az Adriai-tengerpartszegélyén, menet közben gyönyörködtünk a tájszépségeiben, míg el nem nem értük a látogatásrakiszemelt városokat: Otrantót, Capo d’Otrantót ésGiurdignanót.Ezekről az élményeinkről a következő számunkbanszámolok be.Forrás: Az Oservatorio Letterario 2007. augusztus 24-27.-ionline melléklete.Fotók/videók © Dr. Bonani Tamás-Tarr Melinda5./1.) Folyt. köv.ESSZÉAZ ÉDENTŐL KELETRE – III.Ebben az írásban a lényeg szempontjából természetesennincsen semmi új. De nem is lehet, mert a régiigazságok örökéletűek. Így aztán újnak csak azt lehetmondani, amelyik egy újabb megvilágítást vet az örökigazságra. Ami itt következik viszont, az már túl esik apecsétszabta határon. Mert amiről idáig szó volt, (az „etdesint vires” mércéjére állítva) kellett a mitológiaiváznak a szemügyre vételéhez.Eduard Schuré Les grand initiés c. könyvében ír anagy beavatottakról, ahol arról van szó, hogy nyolcezerévvel ezelőtt egy óriási szkíta birodalom terült itt végigaz egész Európa-Ázsiában, az egyik óceántól a másikig.Jó bölcsője volt ez a későbbi népeknek, nyelveknek.Már Josephus Flavianus is arról tanúskodott, hogyEurópát a szkíták szűzfoglalás révén vették birtokukbaés ők voltak Európa őslakói. A szkítamagyarok európaiőshonosságát vallja még Ammianus Marcellius is. Mertő is kénytelen elismerni azt, hogy a szkíták az ókoriEurópa őslakói voltak.További pár szó a szkítaság őseredetéről: Platón, akinyilván beavatott volt, mert másképp ugyan honnanvette, hogy a szkítaság gyökerei egészen az aranykorbanyúlnak vissza? Erről az időtlen korszakról akövetkezőket mondja:Az Aranykor emberei, az aranykori világnakmaradékai, mai képviselői a szkítáknak....Az igazságos szkíták az Aranykor egyedüli maradékaivoltak...Melynél fogva az aranykori eredet már merőbenbizonyság a szkíták ősi voltára, arra, hogy ők a világlegrégibb népe. Tehát ezen nyomatékos tanúságokalapján a szkítaság az emberiség aranykorából eredő ésaranykori hagyományokat viselő nép.Az aranykori hagyományok szemszögéből nézve tehátperdöntő ez. Ugyanis csak az a nép őrizhette meg azaranykori őshagyományait, amely leghosszabb időtartamonát, a boldog aranykorban élt, így hát beléje ivódottlegmélyebben az aranykor érzéki, érzelmi, ösztön éshagyomány világa. A magyarok eleiről a szkítákrólszólván mintha Anonymusnak is az (aranykori) időket140OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove ANNO XIII – NN. 67/68 MARZO-APRILE/MAGGIO-GIUGNO 2009
idézné: A szkíták valaha igen bölcsek és szelídek voltakés semmiféle bűn nem fordult elő köztök.Mármost tudni való, hogy a Szentírásban három olyanutalást találunk, amely erre vonatkozólag különösfigyelmet érdemel, új számvetést kíván. Az első,amellyel számot kell vetnünk arra az elévülhetetlenkérdésre kínálkozik némi feleletet adni, vajon ki volt avilág ősnépe, az aranykor népe. A Genezis erre akérdésre olyan adalékot szolgáltat, amely közvetlen aszkítaság őstörténetével áll kapcsolatban. Tanácsos leszezért a Szentírásnak azon sajátszerű kinyilatkoztatásátmegvizsgálni, mely az Édenkert fekvésének közvetlenkörnyezetét írja le.Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kertmegöntözésére, és onnét elágazik és négy főágraszakad vala. Az elsőnek neve Pison, ez az, amelymegkerüli Havilah egész földjét, ott ahol az aranyterem. (Gen. 2:10-11)Az Édenkert leírása során említett „Havilah egészföldjét” általában Indiába teszik a kutatók.Pontosabban az Indus folyam felső szakaszára, arra aterületre, ahol úgymond az „arany terem.” Ha eztvesszük alapul, akkor ez nagyjából a mai PakisztánHunza-Kashmir térsége. Manapság itt élnek a hunzák,Kashmirtól nyugatra eső Nagar, Jasin és Gilgittartományban. Akikről dr. Tóth Jenő irodalmihagyatékában „Az indiai hunzák” címen egy igenérdekes írást hagyott hátra. (v.ö. Zajti Ferenc: Magyarévezredek, Bp. 1943)A magyar történelemkutatást is régente foglalkoztattaez a bibliai téma. Nevezetesen Krausz Sámuel dr. voltaki annak idején ezeket a dolgokat tüzetesen feltárta akövetkezőképpen vélekedvén róla:„Bátran állíthatjuk ennélfogva, hogy Eviláth (Havila)Indiában ugyan, de a Kézai említette minor Indiábanfekszik.” Nézete szerint: „Nem Kúun Géza az első, akiEvilathot azonosítja a Bibliával, mint Fiók állítja, hanemPodhraczky, amint az a Budai krónikához írtmegjegyzéséből kitűnik. Voltaképpen azonban nem is amagyar tudósoktól származik az azonosítás, mert aSeptruagintában, 200 évvel Kr.e. a bibliai Chavila szótEviláttal adják vissza, akkor az azonosítás a képzelhetőlegrégibb keletű. Azért így állítja Kúun, mivel Chavila aSzentírás szerint Khúsnak a fia, azonosítják akrónikások Evilatot Perzsiával.”„Igaza van-e a magyar krónikásnak - folytatja, midőnez országot a magyarok őshazájának tartja? Teljesenigaza van, mert az ókorban ez országot csakugyanHunniának nevezték.” (v.ö.: Dr. Krausz Sámuel:Nemzeti krónikáink bibliai vonatkozásai, Budapest,1898)Ugyancsak lásd: „India és Hunnia, vagyis Evilath..”(v.ö. Kosmas Indicopleustes: Keresztény Topográfia.)Tudvalevőleg Kézai Simon mester 1283 táján készültGesta Hungarorum c. történelmi művében Perzsiárólszólván valóban Evilátnak nevezi azt a helyet, ahováMenróth, az óriás, a nyelvek összezavarodása utánletelepedett. Majdpedig írását a magyarság genezisénekazon találó utalásával folytatja, hogy „ottfeleségétől Enétől két fia született, Hunor és Magyar,akiktől a hunok és a magyarok származtak.”A Szentírás következő kinyilatkoztatása magáról akhúsok ősi szállásáról beszél:A második folyó neve Gihon: ez az, a mely elkerüli azegész Khús földjét. (Gen. 2:13)Itt azonban felmerül egy kérdés. Hiszen joggalkérdezhetné valaki, miért említi a Biblia a „khúsokföldjét”, amikor az első emberpár egyedül az Édenlakója? Talán abból az okból kifolyólag, hogy ez anevezetes hely valamely különös ok révén már akezdetektől fogva híres nevezetes föld hírében állott?Akkor nem meglepő az sem, mikor Homeros az istenek(elohimok) szülőföldjét történetesen a khúsok földjéreteszi! Márpedig ha elfogadjuk Homeros állítását, kinekvéleménye szerint az istenek Khús földjén éltek, atovábbiak során ez segít megmagyarázni más hasonértékű hagyományokat, amelyek ilyenféle viszonyokra,hasonló történelmi állapotokra utalnak.Nincs olyan sűrű homály, amelyben az ősi tudásvisszfénye föl ne derengne. A régi énekek ekhója, az ősimítoszok, hagyományok őrizték meg leginkább azontudatot, miszerint az istenek históriájának ismérve atörténelmi kutatásban mennyire fontos.Még Dante figyelmét sem kerülte el e téma, a régiistenekről szólván így emlékszik vissza:S Dionysos oly vágytól ragadvaGondolt föl e szent hierarchiára,Hogy sorba, mint én, nevüket megadta.(V.ö. Isteni színjáték)A Sumér hagyományok pedig így beszélik el azistenek dolgai felől való történteket: „Az istenekhierarchiája Szín istenségtől származott, akinek kétcsaládja volt: Utu és ennek nővére Inanna. Utu Szipparvárosában uralkodott, míg Inanna istenasszonyArattában székelt.”A továbbiakban figyelmet érdemel ezúttal a nevezetesangol sumerológus G. Smith azon megállapítása,miszerint a kaldeusok írásában ez az Utu nevű istenségolykor „Kusu” néven is szerepel. Tehát szerinte, akkorUtu azonos azzal a személyiséggel, aki a bibliában Khúsnév alatt, Nimród apjaként van feltüntetve. (V.ö.George Smith: The Chaldean Account of Genesis, NewYork, 1876)Viszont ha a Sumér királyok névlistája szerintmegyünk akkor azt látjuk, hogy Utu vagy Khúsigfelmenő ágon névszerint a következő istenségekszerepelnek.Utu fia Mes-kiag-gaser lett a főpap.Ennek fia (volt) En-mer-kar, aki Uruk városát építette.(V.ö. Jacobsen: The Sunerian King List, Chicago, 1939 )Alapjában véve ez a két hagyomány, a keresztyén ésa Sumér királylista persze nem mond ellent egymásnak.Egyedül a nevek sorrendjében tér el. MivelhogyNimródot nem Utu-Khús fiának, hanem az unokájánaktartja. Ugyanis ha azt vesszük En-mer-kar és Nimródugyanaz a személy. Hiszen úgy a sumér királylista, mintmaga a Szentírás kimondottan neki tulajdonítja Uruk(Erek) városának a megalapítását.Ezek után most nézzünk utána hol volt, hol nem voltKhúsnak a földje. Nos ennek a különös talánynak nyitjaabban rejlik, hogy a Gihon folyó neve alatt, amelyelkerüli „az egész Khús földjét”, vajon a Paradicsommelyik folyóvizét értsük. Az O.L.F.A oldalain prof. E.OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove ANNO XIII – NN. 67/68 MARZO-APRILE/MAGGIO-GIUGNO 2009 141
Page 1:
OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l
Page 4 and 5:
esclamativo o dubitativo, dall'uso
Page 7 and 8:
dove il passo dell’uomosi confond
Page 10 and 11:
leggere il biglietto. Lo sfilai dal
Page 13 and 14:
fiducia dei due vecchi coniugi. Sol
Page 15 and 16:
e illumina i mali dei mortipasqua v
Page 17 and 18:
Végtelen imádság lett az életü
Page 19 and 20:
István Monok*QUESTIONI APERTE NELL
Page 21 and 22:
Szamosközy, tranne il curriculum d
Page 23 and 24:
confronto armato con il potere degl
Page 25 and 26:
45 A. MIKÓ, Mathias Corvinus - Mat
Page 27 and 28:
assolutamente vincolante e univoca
Page 29 and 30:
esperienziale che, indubbiamente, n
Page 31 and 32:
Emerge un tardo ottocento più prop
Page 33 and 34:
limita all’analisi stilistica del
Page 35 and 36:
Ecco un brano del Poema della Croce
Page 37 and 38:
e proprie trappole disseminate sia
Page 39 and 40:
Poi Mater Fabula raccontò che i ri
Page 41 and 42:
TRADURRE - TRADIRE - INTERPRETARE -
Page 43 and 44:
fájdalmat hallotta dobogni a mellk
Page 45 and 46:
Mozart zenéje behatolt az ereibe,
Page 47 and 48:
che scendonoper le tempieil mare de
Page 49 and 50:
MILLENNIUM TERTIUM, Opera eseguita
Page 51 and 52:
panchine sotto i pergolati e nei pa
Page 53 and 54:
cielo che infiamma di azzurro il mo
Page 55 and 56:
quello dei Caracciolo. Gli ultimi a
Page 57 and 58:
anti-ungheresi. La religione predom
Page 59 and 60:
(1378-1388, 1411-1415), Re d’Ungh
Page 61 and 62:
pronto e abbellito con gli affresch
Page 63 and 64:
dell’epoca (Poggio Bracciolini, L
Page 65 and 66:
Guarino da Verona, la cui scuola di
Page 67 and 68:
icompensa — perché venissero res
Page 69 and 70:
http://www.osservatorioletterario.n
Page 71 and 72:
del Segre, mentre le tendenze più
Page 73 and 74:
in qualche nuovo modo”. Quel “n
Page 75 and 76:
calcolare, pena il tocco delle sue
Page 77 and 78:
1909 (in collaborazione con G. Vail
Page 79 and 80:
ventre/ rabbia e umiliazione,/ dall
Page 81 and 82:
Petrocchi applica lo stesso process
Page 83 and 84:
Questo intermezzo intorno all’ess
Page 85 and 86:
sono rispettivamente quella di Giul
Page 87 and 88:
cercare di mantenerlo quanto più p
Page 89 and 90: versione di Quasimodo, unica nel su
Page 91 and 92: in parte nel Basso Medioevo, lo si
Page 93 and 94: numerica potrebbe essere qui la Mon
Page 95 and 96: miniera nel mondo, localizzata prop
Page 97 and 98: veda Kersten[46]. Mosè alla fine d
Page 99 and 100: MENZIONI SPECIALI:BALASTIERA# 186by
Page 101 and 102: «sforzo», di un «impegno»: spes
Page 103 and 104: Ritratti, storie, percorsiScrittori
Page 105 and 106: Il lettore in questione sicuramente
Page 107 and 108: dall'uno all'altro dio o semidio, c
Page 109 and 110: modello bronzeo inscritto, che fung
Page 111 and 112: William Hawking, il fisico britanni
Page 113 and 114: (vincitori: Silvana Aurilia - Napol
Page 115 and 116: OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l
Page 117 and 118: APPENDICE/FÜGGELÉK____Rubrica del
Page 119 and 120: érnem csak egyszer? Sosem adatott.
Page 121 and 122: ajzott szerelmesek enyhülést kerg
Page 123 and 124: kis ironikus árnyalatot éreztem k
Page 125 and 126: volt, amikor egyszerre három láb
Page 127 and 128: hagysz itt bennünket? Meddig bírj
Page 129 and 130: diplomát kapván, az állam által
Page 131 and 132: tapasztalták meg. Azokban az élm
Page 133 and 134: szőr a hátunkon. Sajnos nem volt
Page 135 and 136: Most pedig következzenek a felvét
Page 137 and 138: Nos, induljunk tovább, mert van m
Page 139: számítógépes tájékoztató út
Page 143 and 144: Mindenesetre a megnevezett kutatók
Page 145 and 146: A maga egészében különös szell
Page 147 and 148: E gondolatokkal foglalkozva eszembe
Page 149 and 150: látható titokzatos tárgy, amelye
Page 151 and 152: HASZNOS HÍREKtéged ígért a vár
Page 153 and 154: az említett munkáidról a híreid
Page 155 and 156: OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l
show all

OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l'Altrove ANNO XIII â NN ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l'Altrove ANNO XIII â NN ...