AQUINCUM

Késő La Tène kori és 1. századi eraviszkusz
település maradványai a Rudas fürdő területén
A Gellérthegy meredek keleti lejtője
és a Duna-part közti keskeny sáv már
régeb bről ismert késő La Tène kori illetve
eraviszkusz lelőhely. A Rudas fürdő területén,
az Attila ivókúttól néhány méterre,
1957-ben az Erzsébet-híd rekonstrukciós
munkái során kerültek elő kelta leletek:
az eraviszkusz település két lakógödrének
részletét és tűzhelymaradványát Póczy K.
publikálta és a Kr. u. 1. századra keltezte.
(PÓCZY 1959, 66–70) Hasonló eredményre
jutott a településrészlet kronológiai
helyzetének megállapításánál Bónis É.
is. (BÓNIS 1969, 231–232)
Minden valószínűség szerint ugyanehhez
a késő La Tène korra, illetve korai
római korra datálható településhez
tartozhattak azok a leletek, amelyeket a
Rudas fürdő török kori épületén belül, a
kupolatérben (18. helyiség) és a 26–27.
sz. helyiségekben nyitott szondákban nagy
mennyiségben találtunk. A kerámiaanyag
alapján ítélve a török fürdő jelenlegi padlószintje
alatt, rétegekben és másodlagos
helyzetben előkerült leletek a Póczy Klára
által 1959-ben közölt településrészlet további
objektumaiból származnak.
A kupolatértől északnyugat felé elhelyezkedő
helyiségekben a 18. századi
terrazzo-padló alatt vastag, mészkőtörmelékkel
kevert, hamus-faszenes rétegből
került elő kelta kerámia és állatcsont. A La
Tène kori település maradványaiból keletkezett
feltöltési réteg alatt megtaláltuk a
török fürdő alapozásául szolgáló, sűrűn
elhelyezkedő facölöpöket.
A kupolatér (18. helyiség) központi
nagy fürdőmedencéje alatti facölöpök
között szintén kelta kerámiaanyaggal
large basin alone. Intact wooden balks
could be observed in the moist areas of
the wall, especially in the foundation,
and the ceramic water pipes were also preserved
in the wall (Fig. 3). The fi nds in the
spring head can also be linked with the
construction: These usually took the form
of amorphous stones, although a wooden
comb was also discovered. (AP)
The remains of an Eraviscan settlement
from the late La Tène period and the AD 1 st
century in the area of the Rudas bath
The narrow strip between the steep side
of the Gellért Hill and the Danube Bank
has been known as an Eraviscan site and a
site from the late La Tène period. In 1957,
Celtic fi nds were discovered during the reconstruction
of the Elisabeth bridge a few
metres from the Attila drinking-fountain
in the area of the Rudas bath. K. Póczy
published fragments from two semi-subterreanean
dwellings with the remains
of fi replaces of an Eraviscan settlement
and dated the fi nds to the AD 1 st century
(PÓCZY 1959, 66–70.). É. Bónis arrived
at the same conclusion when dating
this settlement fragment (BÓNIS 1969,
231–232).
The large number of fi nds that were recovered
in the Turkish building of the Rudas
bath in the hall under the dome (room
no. 18), and in the test trenches opened in
rooms nos. 26–27 most probably belonged
to the same settlement, which can be
dated to the late La Tène and the Early
Roman period. Judging from the ceramic
material, the fi nds unearthed in primary
and secondary positions under the modern
fl oor level of the bath came from other features
from the same settlement fragment
that Klára Póczy published in 1959.
105