AQUINCUM

Jelen ásatás során a római vicus több
periódusra bontható, az 1. század végétől
nagyjából a 3. század első feléig keltezhető
időszak telepjelenségei kerültek elő.
Ezen kívül a munkaterület nyugati szélén
kibontottunk egy lelet nélküli, de formája
és betöltésének színe alapján valószínűleg
őskorinak (bronzkor?) tartható gödröt. (2.
kép) A római teleprész pontosabb kronológiájának
kidolgozására és a leletanyag
átfogó ismertetésére a feltárás 2005. évben
esedékes befejezését követően nyílik
mód.
Mintegy 52 méter hosszan tudtunk
nyomon követni egy kelet–nyugati irányú,
kisebb kövekből rakott kerítésfal-alapozást
(3. obj.), amelynek megtaláltuk fordulását
az innen észak felé futó szakasz 6 méter
hosszú részletével együtt. A kerítésfal
észak–déli szakaszának meghosszabbításában
található Nagy Tibor fentebb
említett ásatásának egyik azonos irányú
kerítésfal-maradványa (NAGY 1948, felmérési
rajz). A két kerítésalapozás tehát
egyazon telekhatároló konstrukció részét
képezhette. Nagy Tibor ásatási alaprajzain
jól megfi gyelhető, hogy a vicus déli részén
a kerítésfalakkal lehatárolt telkeken (insulákon?)
belül helyezkedtek el a lakó- és
gazdasági rendeltetésű kőépületek.
Hasonló megfi gyeléseket tudtunk tenni
a Panel út nyomvonalán is. A kerítésfalon
belül egy kőépület négyszögletes, 3×3
méteres kis helyisége (2. obj.) és egy kétperiódusú
keleti zárófal (1/a és 1/b) kisebb
szakasza esett kutatási felületünkbe.
(3. kép) A keleti zárófal nyugati falszakasza
(1/a) azonos falazási technikával, azonos
tájolás szerint épült mint a négyszögletes
helyiség, így ezek azonos időszakból
származnak. A zárófalhoz keletről egy eltérő
kőanyagú és eltérő habarcsozású falat
(1/b) építettek hozzá. Ez utóbbi építési
2. kép: Az ásatás összesítő alaprajza (2004. évi állapot)
Fig. 2: Ground plan of the excavations in 2004
109