AQUINCUM
AQUINCUM
AQUINCUM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
négyzetes alapterületű földbemélyített lakóház<br />
került elő, sarkában kőke men cével.<br />
A területen valószínűleg pár száz évvel<br />
később is látszódhattak a mélyedések,<br />
hiszen több he lyen megfi gyeltük, hogy a<br />
10. századi házakba, később, feltehetően<br />
az Árpád-korban ke men cé ket ástak bele.<br />
Az előkerült 11 ház átlagos mérete 3 × 3<br />
méter. Jelenlegi mélységük az altalajtól<br />
mérve 70 centiméter. Többjükben megtalálható<br />
volt a két szemben lévő oldalon<br />
a cölöpök helye. A ház sarkában minden<br />
eset ben kövekből megépített kőkemencét<br />
találtunk, gyakran épen, de néhány<br />
esetben csak a szét szórt kövek maradtak<br />
meg. Kitapasztott platniréteget egyetlen<br />
esetben sem tudtunk megfi gyelni, min dig<br />
csak a tüzelés során vékonyabban–vastagabban<br />
átégett altalajt találtuk meg.<br />
Felébe, ne gye dé be tört malomköveket előszeretettel<br />
építettek bele a kemencékbe.<br />
Érdekes háznak számított a 4082. számú<br />
objektum. (16. kép) A négyzetes gödör<br />
északi és déli falának közepénél a falba<br />
mé lyed ve találtuk meg az egykori cölöpök<br />
helyét, északkeleti sarkában pedig egy<br />
összedőlt kő ke men cét, valamint annak<br />
szájától 1 méter hosszúságban déli irányba<br />
lefutó kősort. Va ló szí nű sít het jük, hogy<br />
elrekesztő funkciója volt. A ház felhagyása<br />
után északnyugati sarkába ke men cét vágtak.<br />
A 10. századi objektumok még csak<br />
kis számban jelentkeztek, és csak a domb<br />
tetején. 2005 fo lyamán lehetőség nyílik<br />
a település déli részét is megtalálnunk,<br />
je lenleg a leletanyag rend sze re zé se, restaurálása<br />
és feldolgozása folyik.<br />
Ásatási területünktől légvonalban néhány<br />
száz méterre, a Tétényi – fennsík<br />
peremén, a Balatoni út mellett tárta fel<br />
H. Gyürky Katalin 1981 és 1989 között a<br />
kánai apátság romjait. Munkáiban több<br />
helyen is leírja, hogy a közelben lenni kell<br />
158<br />
settlements and the tumulus graves. With<br />
the analysis of the fi nd material we can get<br />
information about the rich ceramics used<br />
in settlements, the crafts practised at such<br />
settlements and in the period and also<br />
something about the economy. From the<br />
large extent of the investigated territory<br />
much can be learned about the structure<br />
of settlements, which may have immense<br />
importance in the case of a settlement<br />
with such a loosely scattered structure.<br />
The site was occupied in the Late Iron<br />
Age as well, since about 20 pits yielded<br />
cperiodmic material from the Late Celtic<br />
period. The features appeared in three<br />
small groups displaying a large dispersion<br />
in the central and the western part of the<br />
excavated territory. It should be added that<br />
coherent Celtic settlement phenomena<br />
may occur on the territory of the three<br />
western apartment blocks, which have not<br />
yet been unearthed.<br />
Scattered fi nds from the Roman period<br />
occurred in Avar features and ones from<br />
the Árpádian Period. Samian ware fragments<br />
were found in medieval features<br />
and a Silvanus altar (Fig. 14) was unearthed<br />
in the fi ll of a house from the 10 th<br />
century (feature no. 6581) in the western<br />
part of the site.<br />
The segment of a Late Avar settlement<br />
was unearthed in the western part of the<br />
site. This year, it did not prove possible to<br />
locate the edges of the settlement in all<br />
directions. It seems from the density of<br />
features found on the northwest edge of<br />
the settlement as well as probably on its<br />
southeast edge. Thus, it is very likely that<br />
the entire settlement will be uncovered<br />
next year. This site has yielded new data<br />
for the settlement research started a few<br />
decades ago and also sheds light on the<br />
archaeological and historical problems of