AQUINCUM

építhették. A legtöbbször kis felületű
ásatások miatt csak nagyon kevés párhuzamot
ismerünk a kőérberki házakhoz. A
Šturovón feltárt hasonló korú településen
a kisméretű épület szintén az egyik legkésőbbi
települési fázisba (VIII. horizont)
tartozott, amelyet J. Pavúk a zselizi kultúra
klasszikus (IIa) fázisába sorolt. (PAVÚK
1994, 217–218) A kiemelkedő objektumok
közé tartozott még egy sekély, kerek
gödör, amelyben két hatalmas méretű
őstulok szarv feküdt, közel kör alakba
ren dezve. (5. kép) Ez az objektum kívül
esett az összefüggő neolit telepjelenségeken.
A hatalmas mennyiségű kerámia
túlnyomórészt jó, illetve ki váló minőségű
volt. A kottafejes korszakban a fekete, a
hozzákevert grafi ttól csillogó felületű, a
zse lizi időben pedig a kiválóan égetett és
a bekarcolások közén vörös-sárga festett
kerámia érdemel említést. A telepen,
pontosabban annak nyugati szélén két
neolitikus temetkezést is feltártunk, amelyek
ben azonban rendkívül rossz állapotú
embercsontokat és edényeket találtunk
csak. Az egyikben össze sen hét vagy nyolc
they moved higher up the hillside. Neolithic
pits were found next to the banks as
well, which could only partly be excavated
because of the seepage of ground water. It
can be explained by a climatic change that
occured during this period with its radically
different weather conditions from
the present ones. Up to now, the foundations
of fi ve post-construction buildings
could be identifi ed within this complex
map. Three were located close to the
stream at the foot of the hill. The houses
were built on three parallel post rows. The
southern ones had a northwest–southeast
orientation. Two other houses lay north
of the one described above. They were
signifi cantly smaller with only 12 (3 × 4)
posts supporting the walls (Fig. 4). Their
orientation also diverged somewhat from
the ones standing closer to the stream
(north–south). Until a thorough analysis
of the fi nds they cannot be ascribed to
phases. Nevertheless, the above-mentioned
geographical separation and the
similar house types and their distribution
in the Törökbálint-Dulácska site un-
4. kép: Egy neolitikus ház
alaprajza
Fig. 4: The ground plan of
a Neolithic house
141