AQUINCUM

ment aus Káposztásmegyer-Farkaserdő.)
ArchÉrt 114–115 (1987–1988) 80–85.
ENDRŐDI 1997 – Endrődi A.: A késő
rézkori bádeni kultúra Budapest, Andor
utcai telepanyaga a kulturális kapcsolatok
tükrében. (Die Siedlungmaterialen der
spätkupferzeitlichen Badener Kultur aus
der Andorstrasse im Spiegel der kulturellen
Verbindungen.) BudRég 31 (1997)
121–175.
ENDRŐDI 2002 – Endrődi A.: Adatok
Békásmegyer őskori településtörténetéhez:
A késő rézkori bádeni kultúra települései
és temetkezései. (Facts concerning
the prehistoric settlement history of Békásmegyer:
Settlements and burial-places
of Baden Culture from the late Copper
Age.) BudRég 35 (2002) 35–75.
ENDRŐDI 2004 – Endrődi A.: (szerk.):
Hétköznapok és vallásos élet a rézkor végén.
(Everyday life and spirituality at the
end of the Copper Age.) Budapest 2004.
HABLE 2003 – Hable T.: Két ásatás az
aquincumi canabae déli szélén. (Two excavations
in the southern part of the Aquincum
canabae.) Aqfüz 9 (2003) 33–47.
HAMPEL 1886 – Hampel J.: A bronzkor
emlékei Magyarhonban. I. Budapest
1886.
HORVÁTH, L. A. 1990 – Horváth L. A.:
Beziehungen zwischen der Tiefebene und
Transdanubien in der mittleren Kupferzeit.
Zalai Múzeum 2 (1990) 81–100.
HORVÁTH–SZILAS–ENDRŐDI–HOR-
VÁTH – Horváth L. A. – Szilas G. – Endrődi
A. – Horváth M. A.: Előzetes jelentés
a Dunakeszi, Székes-dűlőn végzett őskori
telepfeltárásról. (Vorbericht über die Ausgrabung
der urzeitlichen Siedlungen von
Dunakeszi.) In: Régészeti kutatások Magyarországon
2000. Budapest (2003) 5–17.
KALICZ 1991 – Kalicz N.: Beiträge zur
Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen
In the western part of trench 2 was a
large dark spot was observed in the deepest
part of the unearthed area (closer to the
stream). The spot was divided into segments
leaving a number of section walls.
The intersecting pits from a pit complex
appeared gradually during cleaning, while
the central part of the feature deepened
into a rounded quadrangular shape
(Fig. 9). Beside and above the deeper part,
the discolourations from postholes were
observed. It is likely that the sunken feature
was protected by some kind of a roof. The
function of the feature is uncertain. It was
probably not a dwelling but an out-building
of some sort. Many shards, animal
bones and daub fragments (the latter also
implying the presence of a construction)
were recovered from the pit complex.
The bowls of strongly everted rims,
the vertical ribs on the walls of the vessels
and the conical spindle whorls date
the feature to the so-called Proto-Boleraz
horizon which ended the Middle Copper
Age period (HORVÁTH 1990; KALICZ
1991; HORVÁTH–SZILAS–ENDRŐDI–
HORVÁTH 2003). The smaller round
pits with cylindrical walls unearthed
in trenches 1 and 2 contained a small
number of shards and animal bones can
be grouped within the same horizon. The
excavations conducted on large surfaces in
recent years have resulted in the increase
of the number of the sites from the Proto-Boleraz
horizon known in the Capital
(Dunakeszi-Székesdűlő: HORVÁTH–
SZILAS–ENDRŐDI–HORVÁTH 2003).
The Budapest XI, Kőérberek-Tóváros site
(in this volume), and the fragment of a
settlement unearthed on the border between
Rákoscsaba and Pécel, the excavation
of which will be continued next year,
belong among these sites.
195