AQUINCUM

tálak. Ugyancsak előkerültek a népességre
jellemző kőből csiszolt csuklóvédő lemezek,
amelyek az íjászat kellékei voltak,
csontból faragott gombok és egy igen
ritka, ép állapotban eddig nem ismert,
rátétes plasztikus díszítésű urna.
Fővárosunk környékén a Nagyrévi kultúra
nagykiterjedésű, egyrétegű települései
ismertek. A falvak életében az állattartás,
bronzművesség (bronztőrök Rákosfalváról)
és kereskedelem volt a meghatározó
tevékenység. A kultúra leletei használati
edények, fedők, agyagkanalak, őrlőkövek,
kőbalták, öntőminták és csonteszközök a
főváros területén többek között a budai
Várhegy (HANNY 1997; HANNY–RE-
MÉNYI 2003) és budafoki telepekről
ismertek. A nagyrévi kultúra korai szakaszában
a kevés sírszámú, szórt hamvas
temetkezés volt az általános (XXII. ker.,
Budatétény, Növény utca), míg temetőik
később nagy sírszámúak, és az urnasírokat
családi egységeket tükröző csoportokban
is elkülönítik. A Csepel-Szennyvíztelepen
feltárt sírokról ugyanez mondható el. A
területen mindkét rítus, az egymás mellé,
alkalmanként egy vonalban elhelyezett
edényekből álló síregyüttesek, (2. kép)
amelyek közé beszórták a hamvakat, valamint
az urnafészkes temetkezés is megtalálható.
Ez utóbbi esetben a hamvakat az
urnába helyezik, amelyet egy borítótállal
letakarnak.
A vaskori kelta vándorlás a Kr. e. 5.
században érte el a Kárpát-medence
területét. Az 5–4. századból elsősorban
a Dunántúlról, és az északkeleti országrészből,
majd a népesség balkáni irányú
vándorlása folytán, elsősorban az Alföldről
ismerjük leleteiket. (SZABÓ 1971,
10–16) Budapest környékén ekkor még
nem telepednek meg, csupán néhány
szórványos leletüket ismerjük, elsősorban
180
2. kép: Csepel-Szennyvíz tisz tító telep, 3. szelvény, 54.
objektum (kora bronzkori szórthamvas sír)
Fig. 2: Csepel-Sewage plant, trench 3, feature no. 54
(early Bronze Age cremation burial)
tion burials unearthed at the site. Characteristic
polished stone wrist plaques, so
necessary for archers, bone buttons and
a very rare urn with appliqué ornament,
which to date has never been found intact,
were also discovered.
Large single-layered settlements of
the Nagyrév culture are known in the region
of the Capital city. Animal keeping,
bronze metallurgy (bronze daggers from
Rákosfalva) and trading were the most important
activities in villages. Objects for
everyday use of this culture, such as vessels,
lids, clay spoons, querns, stone axes,
moulds and bone tools have also been
found on Castle Hill in Buda (HANNY
1997; HANNY–REMÉNYI 2003) and
the Budafok settlement, among others.
Cemeteries with a few scattered ashes
graves were common in the early phase
of the Nagyrév culture (XXII, Budatétény,
Növény Street), while the later cemeteries
had more graves with the urn graves forming
units refl ecting family ties. The same