AQUINCUM
AQUINCUM
AQUINCUM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tálak. Ugyancsak előkerültek a népességre<br />
jellemző kőből csiszolt csuklóvédő lemezek,<br />
amelyek az íjászat kellékei voltak,<br />
csontból faragott gombok és egy igen<br />
ritka, ép állapotban eddig nem ismert,<br />
rátétes plasztikus díszítésű urna.<br />
Fővárosunk környékén a Nagyrévi kultúra<br />
nagykiterjedésű, egyrétegű települései<br />
ismertek. A falvak életében az állattartás,<br />
bronzművesség (bronztőrök Rákosfalváról)<br />
és kereskedelem volt a meghatározó<br />
tevékenység. A kultúra leletei használati<br />
edények, fedők, agyagkanalak, őrlőkövek,<br />
kőbalták, öntőminták és csonteszközök a<br />
főváros területén többek között a budai<br />
Várhegy (HANNY 1997; HANNY–RE-<br />
MÉNYI 2003) és budafoki telepekről<br />
ismertek. A nagyrévi kultúra korai szakaszában<br />
a kevés sírszámú, szórt hamvas<br />
temetkezés volt az általános (XXII. ker.,<br />
Budatétény, Növény utca), míg temetőik<br />
később nagy sírszámúak, és az urnasírokat<br />
családi egységeket tükröző csoportokban<br />
is elkülönítik. A Csepel-Szennyvíztelepen<br />
feltárt sírokról ugyanez mondható el. A<br />
területen mindkét rítus, az egymás mellé,<br />
alkalmanként egy vonalban elhelyezett<br />
edényekből álló síregyüttesek, (2. kép)<br />
amelyek közé beszórták a hamvakat, valamint<br />
az urnafészkes temetkezés is megtalálható.<br />
Ez utóbbi esetben a hamvakat az<br />
urnába helyezik, amelyet egy borítótállal<br />
letakarnak.<br />
A vaskori kelta vándorlás a Kr. e. 5.<br />
században érte el a Kárpát-medence<br />
területét. Az 5–4. századból elsősorban<br />
a Dunántúlról, és az északkeleti országrészből,<br />
majd a népesség balkáni irányú<br />
vándorlása folytán, elsősorban az Alföldről<br />
ismerjük leleteiket. (SZABÓ 1971,<br />
10–16) Budapest környékén ekkor még<br />
nem telepednek meg, csupán néhány<br />
szórványos leletüket ismerjük, elsősorban<br />
180<br />
2. kép: Csepel-Szennyvíz tisz tító telep, 3. szelvény, 54.<br />
objektum (kora bronzkori szórthamvas sír)<br />
Fig. 2: Csepel-Sewage plant, trench 3, feature no. 54<br />
(early Bronze Age cremation burial)<br />
tion burials unearthed at the site. Characteristic<br />
polished stone wrist plaques, so<br />
necessary for archers, bone buttons and<br />
a very rare urn with appliqué ornament,<br />
which to date has never been found intact,<br />
were also discovered.<br />
Large single-layered settlements of<br />
the Nagyrév culture are known in the region<br />
of the Capital city. Animal keeping,<br />
bronze metallurgy (bronze daggers from<br />
Rákosfalva) and trading were the most important<br />
activities in villages. Objects for<br />
everyday use of this culture, such as vessels,<br />
lids, clay spoons, querns, stone axes,<br />
moulds and bone tools have also been<br />
found on Castle Hill in Buda (HANNY<br />
1997; HANNY–REMÉNYI 2003) and<br />
the Budafok settlement, among others.<br />
Cemeteries with a few scattered ashes<br />
graves were common in the early phase<br />
of the Nagyrév culture (XXII, Budatétény,<br />
Növény Street), while the later cemeteries<br />
had more graves with the urn graves forming<br />
units refl ecting family ties. The same