AQUINCUM

lerakódása valószínűleg összefüggésben
áll azzal a hegy felől érkező patakkal, aminek
a hordalékkal feltöltődött medréből
római kornál későbbi leletek már nem kerültek
elő. A fal felépítése után az üledék
lerakódása tovább folytatódott, de immár
a faltól északra halmozódott fel, és ettől
kezdve az eredetileg talán kerítés céljából
épített fal részben támfalként is funkcionált.
A fal mögött lerakódott üledékből
más római leletek közt Septimius Severus
195-ben vert denárja is előkerült.
A kerítésfal alatti üledékes, kőzettörmelékes
réteg közvetlenül azon a zsíros
sötétbarna humuszos rétegen alakult ki,
ami már csak szórványos őskori kerámia
töredékeket tartalmazott, e réteg alatt találtuk
meg az érintetlen altalajt.
A megismert rétegsor és objektumok
alapján az alábbi következtetések vonhatóak
le a terület történtével és helyrajzával
kapcsolatban: az alapozás és kötőanyag
nélküli kelet–nyugati kőfal legnagyobb
valószínűséggel közeli, eddig ismeretlen
villagazdaság kerítőfalaként értelmezhető.
A fal és így valószínűleg a villa is állt már a
Severus-korban.
Az újkori, és a vele valószínűleg párhuzamba
állítható ókori üledék-lerakódás
a természeti környezet szempontjából
egyértelműen a terület fölötti hegyoldal
növénytakarójának gyérülését, lepusztulását
jelzi. A 19–20. századra vonatkozóan
biztosnak tűnik, hogy a háttérben az
agyagbányászat áll. A mára visszatöltött,
egykor bányászott (Gölöncsér és Testvérhegyi
utak által határolt) területet ma
is gyér növénytakaró fedi. A kerítés megépítése
előtt elkezdődő, és fennállásával
egy időben folytatódó üledék-lerakódás
hátterében is feltételezhetünk hasonló
emberi tevékenységet. A feltételezett
ókori bányászat megszűntét, a növény-
94
3. kép: Római kerítőfal
Fig. 3: Roman fencing wall
The following historical and topographic
conclusions can be drawn from the layer
sequence and the features. The east-west
running stone wall without a foundation
and mortar can be identifi ed, with a great
certainty, as the fencing wall of a nearby,
as yet unidentifi ed villa farm. The fencing
wall, and probably also the villa, already
functioned in the Severus period.
With respect to the natural environment,
the modern sediment and the
similar alluvial sediments deposited in
the Roman period indicate the thinning
and erosion of vegetation on the hillside
above the area. The opening of clay pits in
the 19 th –20 th centuries must be regarded
as the cause this phenomenon. The territory
of the refi lled clay pits (bordered by
Gölöncsér and Testvérhegyi Roads) is covered
with thin vegetation even at present.
Similar human impacts are likely to have
taken place behind the alluvial deposition,