AQUINCUM

átlagosan 2–2,5 méter szélességben előkerült
objektumokat (árkokat) a legtöbb
helyen csak 30–40 centiméter vastagságú,
ugyancsak minimális fi atalabb DVK lelettel
keltezhető, teknős aljú szürkéssárga
iszapos betöltődés jelezte. Az árkok alsó
része, amely szintén tartalmazott kevés
fi atalabb DVK töredéket, a világos szürkés
elszíneződéssel jelentkező erőteljes
átiszapolódás miatt nem volt egyértelműen
megfogható. A 3/1. objektumra
(árokra) ásva kör alakú, kevés, fi atalabb
DVK kerámiatöredéket tartalmazó sekély
gödröt bontottunk ki (3/9. objektum).
Egy további, szintén kevés DVK töredéket
tartalmazó gödör (3/10. objektum), a
3/1 és 3/2 objektumok (árkok) által közrefogott
területen került elő. Mindezek
szintén alátámasztják az árkok betöltése
alapján is valószínűsíthető feltételezést,
amely szerint a DVK fi atalabb (Zselíz)
időszakában létesített árokrendszer részleges
feltöltődését követően, az árkokat
még ugyanebben az időszakban feltöltötték.
Az árokrendszer által körülvett,
feltárásunkba eső kis területen mindössze
egyetlen kisméretű sekély, minimális DVK
kerámia töredékekkel keltezhető gödör
került elő (3/14. objektum). A szelvény
feltárása során az árkok között négy, öszszefüggés
nélküli sekély oszlophelyet (?),
és egy római kori objektumot is feltártunk
(3/4. objektum). A kör alakú, erőteljesen
lemélyedő római kori objektum (esetleg
földkút) aljának teljes feltárására a folyamatosan
megjelenő talajvíz miatt nem
volt lehetőség. A kevés tegula töredéket,
állatcsontot és néhány kerámiatöredéket
tartalmazó objektum oldala, betöltésének
rétegződése alapján többször is beomlott.
A terület keleti szélén kijelölt 30 × 5,5
méteres 2. számú szelvényben összesen 6
objektumot tártunk fel. Egy teknőaljú ró-
only a few daub fragments. Features 3/2
and especially 3/3 (ditches) unearthed
in a width of 2–2.5 m with downwards
narrowing walls were often indicated only
by a 30–40 cm thick greyish-yellow loamy
fi ll, which had a trough-shaped bottom.
This fi ll contained a minimal fi nd material
dated from the younger Transdanubian
Linear Pottery culture. The lower
part of the ditches, which also contained
fragments from the younger Transdanubian
Linear Pottery culture and appeared
as light greyish discolourations, could
not be defi nitely identifi ed because of
the strong loam development. A shallow
round pit with a few shards from the
younger Transdanubian Linear Pottery
culture (feature 3/9) was unearthed in
feature 3/1 (trench). Another pit, also
with a few Transdanubian Linear Pottery
culture shards (feature 3/10) was found
on the territory enclosed by features
(ditches) 3/1 and 3/2. All these support
the supposition derived from the fi ll of
the ditches that after the partial fi lling
in of the ditch system established in the
younger (Zseliz) Neolithic period of the
Transdanubian Linear Pottery culture
period, the ditches were entirely refi lled
in the same period. Only a small and
shallow pit dated by a few Transdanubian
Linear Pottery culture shards was found
in the small area enclosed by the ditch
system in the excavated territory (feature
3/14). Four unrelated postholes (?) and a
feature from the Roman period (feature
3/4) were also unearthed between the
ditches. The uncovering of the bottom
of the round and deep Roman period
feature (perhaps a shaft well) was impossible
because of the constant seeping of
the ground water. The wall of the feature,
which contained a few tegula fragments,
133