AQUINCUM

településsel 25-re emelkedett. Körvonalazódni
látszik, hogy e jelenség elsősorban
a Duna-könyök, Pest megye, Budapest
területén koncentrálódik, hiszen a lelőhelyek
közel ötven százaléka (!) itt található.
Mindez úgy véljük, hogy a kedvező
geomorfológiai viszonyok következtében
kialakult nagy település sűrűséggel, a
társadalmi élet stabilizálódása következtében
létrejött hosszabb idejű letelepedéssel,
a hatékonyabb gazdálkodással (a
rituális állattemetések – elsősorban a
szarvasmarha temetések intenzív nagyállattartást
feltételeznek) magyarázhatók.
(ENDRŐDI–VÖRÖS 1999)
Telepünkön feltűnő volt ugyanakkor az
állatcsontok hiánya a hulladékgödrökben,
amely egyébként a Baden-kultúra telepeire
nem jellemző és azon hulladékgödrök
nagy száma, melyeknek betöltésében
nagy mennyiségű, esetenként több kiló
csiga és kagylóhalom volt, amely jelenség
ennyire intenzíven a káposztásmegyeri,
tehát a Dunától kissé távolabb fekvő lelőhelyre
nem volt jellemző. A Duna, mint
élelemforrás kiaknázása ezen a területen
jelentős lehetett.
Megfi gyelhető volt továbbá, hogy az
ásatási területen, amelyen a település
gödrei sűrűn jelentkeztek, két esetben a
régészeti objektumok hiányoztak, ezeken
a felszíneken feltételezésünk szerint házak
(talpas boronaházak) állhattak.
Kutatásunkat geológiai (Horváth Zoltán)
és archaeobotanikai (Gyulai Ferenc)
vizsgálatokkal egészítettük ki, a kiiszapolt
földmintákból termesztett gabonafélék
(alakor, tönke, tönköly búza), valamint
gyűjtögetett növények (som) szenült
maradványai kerültek elő.
Endrődi Anna
found above the partial skeleton. In the
latter two cases, charcoal and ashes were
observed on the bottom of the pits which
means that a fi re had been lit before the
animals (animal fragments) were placed
in the pit. The number of the ritual animal
burials in Hungary rose to 25 with
the Albertfalva–Kitérő Road settlement.
The phenomenon seems to be especially
concentrated in the Danube Bend, Pest
county and the territory of Budapest
since nearly fi fty percent (!) of such sites
can be found in this region. We think
that this is linked with the great density
of settlements owing to the favourable
geomorphological conditions, the longevity
of the settlements rooted in the
stability of society and a more effi cent
economy (ritual burials, especially the
cattle burials suggest intensive large-animal
keeping) (ENDRŐDI–VÖRÖS
1999).
At the same time, the lack of animal
bones in the refuse pits was conspicuous,
since this is not particularly characteristic
of Baden culture settlements.
There were very many refuse pits that
contained a large quantity, sometimes
kilograms of snail and bivalve shells. This
phenomenon never appeared with such
intensity at the Káposztásmegyer sites
that lie farther away from the Danube.
The exploitation of the Danube as a food
source must have been signifi cant in this
territory.
In two cases, there were features on
parts of the excavation territory where
otherwise the pits were densely distributed.
Houses (footed log houses) must
have been placed here.
The investigations were complemented
with geological (Zoltán Horváth)
and archaeobotanical (Ferenc Gyulai)
127