AQUINCUM

1. kép: Budapest, XI. Fehérvári út 202. Az ásatás helyszínrajza
Fig. 1: Ground plan of the excavation at Budapest XI, Fehérvári St. 202
na humuszos betöltődésében körülbelül
250 centiméter mélységtől a Dunántúli
Vonaldíszes Kerámia (DVK) fi atalabb
(Zselíz?) időszakára keltezhető lekopott,
besodródott kerámiatöredékek kerültek
elő.
A nyugat felől csatlakozó, 650 négyzetméteres
felületen feltárt 3. számú szelvényben
az altalaj az 1. szelvényben megfi
gyelt természetes mélyedéstől indulva
nyugati irányban fokozatosan emelkedett.
A felület feltárása során az emelkedőn,
körülbelül 25 méter hosszúságban hármas
árokrendszer észak–déli irányú, déli
részén enyhén nyugat felé ívelődő részlete
került elő, belső oldalán paliszád fal alapozó
árkával. (2. kép) A párhuzamosan
130
that change the course of their beds in
the alluvial plain (HORVÁTH 2004). In
the dark brown humic fi ll of the depression,
worn, washed-in ceramic fragments
from a younger (Zseliz?) period of the
Neolithic Transdanubian Linear Pottery
culture were found at a depth of approximately
250 cm.
In trench 3, which adjoined the above
one on the west and was unearthed over a
surface of 650 square metres, the subsoil
gradually rose westwards from the natural
depression observed in trench 1. The
north–south part of a triple ditch system
with the southern part slightly curving to
the west was uncovered along a length of
about 25 m on the slope together with